A múlt része a történetednek, de nem az egész könyv. Van, hogy Isten már rég kinyitott előttünk egy új ajtót, mi mégis a régi szoba falait nézzük.
Kívülről talán úgy tűnik, haladunk tovább: új hely, új feladatok, új élethelyzetek, új álmok. Belül azonban néha még mindig ugyanazokat a régi mondatokat hallgatjuk. A fájdalmakat. A csalódásokat. A veszteségeket. A „mi lett volna, ha…” kérdéseit.
Az elmúlt időszakban én is sokszor éreztem ezt. Édesanyám közel 5 éven át tartó rákkal folytatott küzdelme, majd elvesztése, kislányunk, Abigél diabétesz diagnózisa, majd szélsebes költözés Salzburgba. Mintha Isten csendben lezárt volna valamit mögöttünk, és egy új, még formálódó fejezetbe hívott volna be minket. Mégis voltak olyan napok, amikor észrevettem: nem igazán előre nézek, hanem a múlt lapjait olvasom újra és újra.
És közben Isten csendesen elkezdte megmutatni nekem, hogy nem minden gondolat, ami megszólal bennem, az Ő igazsága rólam. Talán te is ismered ezt: kívülről mész tovább, de belül még mindig egy régi történetben élsz. Egy csalódásban, egy fájdalomban, egy mondatban, amit valamikor elhittél magadról pedig Isten már régen mást mond rólad.
„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Íme, újat cselekszem.”
Ézsaiás 43,18–19
Ez nem azt jelenti, hogy le kell tagadnunk a múltat. A gyógyulás nem egyenlő a felejtéssel. Nem is egy erőltetett továbblépés, hanem sokkal inkább az, amikor a múltat nem újraéljük, hanem Isten kezébe tesszük. Átadjuk neki, végérvényesen. Mert őszintén valljuk be, én is számtalanszor megtettem ezt, de aztán azon kaptam magamat, hogy ismételten hátrafelé tekintek, s pontosan emiatt nem vettem észre, amit Isten éppen előttem készít.
Lehet, hogy ma Te is egy régi mondatot olvasol újra magadban?
Lehet ezt egy Téged ért igazságtalan kritika, egy kudar, egy veszteséget. De Jézus nem azért jött, hogy örökre ott maradj a múlt lapjain. Ő azt szeretné, hogy életet adjon Neked. Egy új reményt, egy új irányt, ú fókuszt.
Bár a régi fejezet része a történetednek, de hidd el, hogy nem az egész könyv.
És ha Isten még írja az életedet, akkor csak bátran lapozz bele!
Ő egészen biztosan ott lesz a következő oldalon is.
