Nem minden döntés romantikus. Van, amelyik csendben születik – és mégis mindent felforgat.Tizenhat évesen Mézinger Gabriella nem egy fiúba szeretett bele, hanem abba a felismerésbe, hogy Istennek köze van hozzá. Ez a tapasztalat nem hangulat volt, nem vallásos „fellángolás”, hanem olyan személyes megszólítottság, amelyből később egy életre szóló döntés lett. „Ha bizalommal ugrok, Isten elkap.”
Az alábbi beszélgetés a hit útjáról, a félelemről és a belső szabadságról szól – és arról, hogyan lesz a formális kapcsolatból élő, személyes Isten-kapcsolat. “A bizalom nem a félelem hiánya – hanem a döntés bátorsága.”
Bellagirl: Szeretettel köszöntelek, kedves Gabriella. Köszönöm, hogy felajánlottad a tegeződést. Első kérésem az lenne, hogy mesélj kicsit magadról. A Mária Rádióinterjújából kiderül, hogy az osztálytársaidban láttad meg Istent iskolás korodban, és ennek hatására választottál később római katolikus teológiai lícumot középiskolaként. Mi vonzott ennyire Istenhez? Mely bibliai történetek szóltak hozzád különösen?
Gabriella: Hát, az az érdekes, hogy nem voltak ilyen bibliai történetek. Tízévesen bérmálkoztam. Ez a kommunizmus alatt Romániában történt. Csak „hivatalos“ kapcsolatom volt Istennel. Akkoriban kezdett vonzani a misztérium, ami túl van a látható, kézzelfogható világon. Érdekelni kezdett, hogy hogyan vagyok én Istennel. Ebben a fiatalok voltak a katalizátorok.
Izgalmas volt számomra a kevésbé ismert, titokzatos Isten. Érdekelt, milyen Isten, és milyen vele élni. Mindez kamaszkoromban történt, amikor a saját kérdéseimet kezdtem feltenni. Nekem Istennel kapcsolatos kérdéseim voltak.
Bellagirl: Ha már kamaszkorról beszélünk, te így lázadtál akkor?
Gabriella: Én inkább jó kislány voltam, nem éltem meg lázadásnak azt, ami bennem volt. Eredetileg tanítóképzőbe terveztem menni középiskolában. Emlékszem, hogy gyerekként a babáimat az ágyamra ültettem, és én tanítottam őket. Mindenki erre számított. Nagy meglepődést keltett, hogy tanítóképző helyett végül római katolikus teológiai líceumot választottam. Van, amikor meglepi az embereket egy-egy cselekedetem, mert azt hiszik, tudják, hogy mit fogok csinálni, mert általában racionálisnak ismernek, de erős meggyőződésből egy-egy döntésemmel meglepetést tudok okozni. Az 1989-es fordulat idején Romániában [amikor leverték a kommunizmust. – a szerk.] nagyon bátornak kellett lenni ahhoz, hogy valaki lázadni merjen. Például, amikor elsőáldozó voltam, boldogan meséltem a tanító néninek, hogy én elsőáldozó leszek. A tanító néni azt mondta, hogy erről nem beszélünk az iskolában, mert megfigyelt személy volt ő is, és nem akart bajba kerülni.
Bellagirl: Van bibliai vagy máshonnan vett példaképed? És ha igen, miért pont ő, vagy ők lettek ezek a személyek?
Gabriella: Fiatalkoromban az egyik jelenlegi rendtársamvolt, akit tizenhat éves korom óta ismerek. Ő imádságos, elérhető ember volt számomra. Ő tartotta az iskolában a lelkinapokat, amelyek nagy hatással voltak rám. Úgy gondolom, jó helyen volt, jó időben. Jézus Krisztus is példa számomra abban, ahogy férfiként a nőkhöz, a megtörtekhez viszonyult.És több bibliai női karaktert is tudnék mondani. Magdalai Máriát szeretném kiemelni, aki példa arra, hogy az Isten által a szívében rendezett szeretetnek milyen ereje van.
„Magdalai Máriát szeretném kiemelni, aki példa arra, hogy az Isten által a szívében rendezett szeretetnek milyen ereje van.”
Bellagirl: Térjünk rá egy kicsit a hitbeli utadra. Hogyan ismerted meg Jézus Krisztust, mint személyes megváltódat? Mi kellett ehhez a hittanórákon túl?
Gabriella: Eleinte csak intellektuális tudásom volt Istenről. 1995-ben volt egy iskolai lelkigyakorlatunk, a nagyhéten. Néhány nappal később, húsvéthétfőn, volt egy mély, személyes istenélményem. Akkor azt éreztem, hogy vagy megőrültem, vagy Isten tényleg személyesen hozzám beszél az imádságban. Akkoriban magánjellegű dolog volt az imádság, nem beszéltek róla, hogy milyen érzés, milyen élmény, mit ad. Azon a lelkigyakorlaton az imádság nekem személyessé vált. Akkor tapasztaltam meg, tizenhat évesen, hogy közöm van Istenhez, és Istennek köze van hozzám. Szeretve és elfogadva éreztem magam, akkor jöttem rá, hogy nem tudok semmit letenni az asztalra, Isten mégis mindent szeret bennem. Ez indított el a megtérés felé. Már nem volt formális az Istennel való kapcsolatom. Számomra a megtérés személyes kapcsolódást jelentett Istennel. Ekkor kezdtem el gondolkodni a szerzetesrendbe való belépésen is, amire végül huszonhét éves koromban került sor.
„…akkor jöttem rá, hogy nem tudok semmit letenni az asztalra, Isten mégis mindent szeret bennem.”
Bellagirl: Mivel foglalkoztál előtte, és miben volt ez hasznodra?
Gabriella: Kolozsváron jártam egyetemre, és már akkor eldöntöttem, hogy én nem fogok mindenért hazaszaladni a családomhoz, gyakorlom a leválást rólukEz volt az az időszak, amikor megerősödtem a döntésben, hogy be szeretnék lépni a szerzetesrendbe, még ha szüleim nem is értettek ezzel egyet. Akkor tapasztaltam meg, mit jelent egyedül lenni, akkor alakítottam ki magamnak egy napirendet. Akkor iktattam be az imát, a hétközbeni misét az életembe.Hittan-angol szakot végeztem, hittantanárként szerettem volna elhelyezkedni, de nem volt hely. Angoltanárként pedig szükség volt rám. Életem egyik legjobb fordulata, hogy angoltanár lettem. Nagyon megszerettem. Úgy lettem angoltanár, hogy rájöttem, hogy értem az angol evangéliumi szövegeket, és ez inspirált. Eredetileg magyar-hittan szakra terveztem menni. Amikor angoltanár lettem, nem voltak mindenütt elérhetőek a szemléltető eszközök, mint most. Otthon készítettem őket kreatívan. Akkor tapasztaltam meg, milyen indirekt módon értéket átadni a gyerekeknek, fiataloknak. Az angolórán apostolkodhattam azzal, hogy megkérdeztem a gyerekeket, fiatalokat, mit tartanak fontosnak az életben, és mit gondolnak az életről, mi a tervük az életükre nézve. Nagyon élveztem a munkámat. A nevelés számomra azt jelentette, hogy készségfeljesztés mellett nekem (mint tanárnak) kisebbé kell lennem, nekik (a diákoknak) pedig növekedniük kell, ahogy Keresztelő János mondta Jézusról(ld. János 3:30). Számtalanszor találkoztam olyan potenciállal rendelkező gyerekekkel, fiatalokkal, akik meghaladtak engem.
„…nekem (mint tanárnak) kisebbé kell lennem, nekik (a diákoknak) pedig növekedniük kell…”
Bellagirl: Hogyan jött az életedbe a mentálhigiénés képzés?
Gabriella: 2005-ben léptem be a Jézus Szíve Társaságába. Az első év egy belső átalakulás időszaka volt. Akkoriban gyakran kérdezték tőlem, hogy mi akarok lenni. Én mindig azt válaszoltam, hogy boldog, angol nyelvtanár. Rájöttem, hogy mentálhigiénés szemlélet iránt érdeklődöm, mert érdekelt a dolgok miértje, pl.: hogy miért viselkedik egy diák úgy, ahogy, mi áll a hátterében.
Bellagirl: A teremtés időszakáról mesélj kérlek, egy kicsit.
Gabriella: Falun éltem, gyerekként is kapcsolódtam a természethez, ebben nagyon benne voltam. A katolikusok számára Ferenc pápa 2015-ben hivatalossá tette a teremtés időszakát. A teremtés időszaka szeptember 1-től október 4-ig tart, és felelősségre hív bennünket a teremtett világ iránt, megemlékezünk a teremtettségről, a teremtéskor ajándékba kapott földről és a felelősségről, ami teremtettségünkből kifolyólag minket megillet. Tetteinkkel, döntéseinkkelépíthetünk vagy rombolhatunk. Felelősségteljesen, rendeltetésszerűen használni az ajándékokat, amiket a Teremtőtől kaptunk, ezt a mi rendünkben így mondjuk: jól és jóra használni a lelki, szellemi és spirituális ajándékainkat, erről is szól a teremtés időszaka.
Loyolai Szent Ignác gondolata (a rendünk Szent Ignác-i lelkiségű közösség): a teremtett dolgok, javak Isten ajándékai. Mindent azért kaptunk, hogy a Teremtőhőz vezessenek minket. A bűn következménye, hogy ezeket az ajándékait nem arra használjuk, hogy Istenhez vezessenek és segítsenek minket a vele való kapcsolatban, hanem sokszor céllá válnak. Ignác azt mondja: Ha felismerjük, hogy valami akadállyá válik, akkor legyünk szabadok arra, hogy elengedjük azt, ami önző vagy rendezetlen bennünk, és ezeket a kapcsolatokat, magunkkal, másokkal, Istennel is akár, el tudjuk engedni. Ez lenne a személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat lényege.
Bellagirl: Az Istennel való elköteleződés időszakában mik voltak az erősségeid és gyengeségeid?
Gabriella: Nem az erősségeimet éreztem, hanem azt, hogy Isten az erős, aki hív engem. Úgy éreztem, hogy az Istennem azt választja, aki a legjobb. Láttam a saját gyengeségemet. Tudtam, hogy introvertált vagyok, szeretek egyedül lenni, és a rendbe való belépés egy komfortzónából kilépés is volt egyben. Csak bízni tudtam abban, ha bizalommal indulok, „ugrok”, akkor az Isten el fog kapni.
„…ha bizalommal indulok, „ugrok”, akkor az Isten el fog kapni.”
Bellagirl: Mi segíthet egy fiatalnak a hitkeresés, identitáskeresés időszakában, hogy ne vesszen el a világban, és ne térjen olyan útra, amit később megbánhat? Benned ez a folyamat hogyan zajlott le?
Gabriella: Segít, ha megtapasztalják: Isten szereti és elfogadja őket mindazzal együtt és mindazok ellenére, amit magukban talán nehezen értenek vagy fogadnak el. Legyenek tudatában saját értékességüknek. Azt mondanám nekik, hogy merjenek segítséget kérni, ha bajba kerültek, ne szégyelljék. Keressenek és találjanak olyan személyre, akiben érzik, hogy megbízhatnak, és aki úgy tudja látni őket, ahogy az Isten lát minket. Nekem voltak ilyen embereim, ezért hálás vagyok.
Bellagirl: Mit tanácsolnál fiatal lányoknak, akik az útjukat keresik az életben, és nem találják a beteljesedést, Isten távolinak tűnik számukra? Mi az, ami kapaszkodó tud lenni ebben a világban? Mi a te kapaszkodód ebben a világban?
Gabriella: Megkérdezném tőlük, hogy ki az, akit keresnek? Találkoztak-e már vele, vagy teljesen új? Hogyan keresik az Istent? Én inkább útitársuk lennék, mint tanácsadójuk.
Bellagirl: Említetted a beszélgetésünk során, hogymindenkinek vannak dolgai az életében, amiket bán. Mit tanácsolnál az olyan fiatal lányoknak, akik valamit nem tudnak maguknak megbocsátani?
Gabriella: Sokat segíthet, ha bele tudnak helyezkedni abba, hogy Isten megbocsát, akkor is, amikor maguknak nehezebb megbocsátani. Engedni, hogy Isten újjáteremtsen.Ez nem parancsszóra történik, sokkal inkább ingyenes ajándék az Istentől. Ebben az is segít, ha van, akivel beszélgetni tudnak erről, aki ítéletmentesen, elfogadással hallgat meg, és nem riad meg attól, ami a beszélgető társa megoszt.
„Engedni, hogy Isten újjáteremtsen.”
Bellagirl: Hogyan kerültél kapcsolatba bántalmazott nőkkel?
Gabriella: Mielőtt az örökfogadalmamra készültem, a rendi vezetéstől egy szociális gyakorlatra küldtek. A terület, amit kijelöltek számomra egy bántalmazott nőket segítő keresztény szervezet volt, ahol egy hónapig kellett önkénteskednem. Eleinte tartottam ettől a tapasztalattól, hiszen nem könnyű együtt lenni traumákat átélt emberekkel. Viszont annyira megszerettem a gyakorlat alatt, hogy önkéntesként kapcsolódtam a munkájukhoz. Jelenleg részmunkaidőben is ezen a területen dolgozom.
Bellagirl: Milyen rendezetlen ragaszkodások voltak az életedben, amelyekkel le kellett számolnod, és hogyan tudtadezeket elengedni?
Gabriella: Markáns véleményem szokott lenni sok mindenről, és ebben mindenképpen szelídített az Isten. Soha nem voltam bátor, leginkább mindig féltem az új, ismeretlen dolgoktól. Ezektől sokkal szabadabb lettem, mióta az Istennel élek. Tágasabb lett a tér. És már nem akarok mindenkinek megfelelni.
„Tágasabb lett a tér. És már nem akarok mindenkinek megfelelni.”
Bellagirl: A Mária Rádió interjúban meséltél a SzentIgnác-i lelkigyakorlatról. Miért ajánlod fiatal lányoknak is? Miben nyújt segítséget?
Gabriella: 18 éven felülieknek ajánlom, mindenképp. Abban segít, hogy Istenben rendeződjenek a kapcsolataik, és Istenben láthassák önmagukat.
Bellagirl: Amikor rád nézek, a szív örömét látom. Ugyanakkor alázatot, és egyszerűséget is. Milyen tulajdonságokkal jellemeznéd önmagad, és miért?
Gabriella: Nagyon hálás ember vagyok. Nem úgy tekintek magamra, mint aki készen van, hanem, mint aki úton van: fejlődik, alakul. Olyan ember vagyok, aki sokat tanult a tapasztalataiból, és abban hiszek, hogy nem véletlenül történnek velem a dolgok, hanem mindennek van egy üzenete számomra.
Tudtad? Ha feliratkozol az Igaz Női Értékekért Alapítvány hírlevelére, akkor INGYENESEN letöltheted PDF-ben:
📖 az eddig megjelent 7 nyomtatott Bella Girl Magazint, és
🌟 a tematikus kiadványok közül a Szerelem és a vadonatúj 7. Önismereti különszámot is!
👉 Ne hagyd ki, hiszen így azonnal virtuálisan átlapozhatod és olvashatod minden eddigi Bella Girl kiadványt!
Igaz Női Értékekért Alapítvány weboldala: https://inea.hu/feliratkozas-a-hirlevelre/
