Tükörbe nézek és hálás vagyok…
…Neked lábam, mert te juttatsz el nap mint nap a céljaimhoz.
…Neked térdem, mert bár sokszor van benned fájdalom, te teszed lehetővé, hogy sétáljak, kiránduljak és dolgozzak.
…Neked pocim. Pedig nagyon sokszor bántalak a puhaságod, zsírosságod miatt. De hálás vagyok; mert egyrészt: megvéded a belső szerveimet; másrészt pedig azért, mert túléltél. Mert tudom, hogy amikor pár éve nem voltál zsíros, és kilátszottak a csontjaim, az neked hosszútávon nem lett volna jó. Még mindig nehéz a kapcsolatom veled, de arra törekszem, hogy egészségesek legyünk.
…Neked gerincem. Mert te tartasz meg engem, Te tartod össze az életem. Bár görbe vagy és sok ponton fájdogálsz egy-egy nap végén, mégis nagyon szeretlek.
…Nektek vállaim, mert annyi fizikális és lelki terhet hordoztok.
…Neked szám, nyelvem, ízlelőbimbóim, mert együtt annyiféle fantasztikus ízt, ételt és italt kóstolhatunk meg.
Kedves testem!
Tudom, hogy nem egyszerű beilleszkedned a nagyvilágba, hiszen striák vannak rajtad, szőr, anyajegyek, fájdalom van benned, és teltebb vagy, mint ami népszerűségbe beleférne. Sokan bántottak téged, és én is sokszor bántalak.
Sajnálom.
Sajnálom, hogy sokszor elfelejtem:
a testem nem csak számok összessége. Az értéke nem arányos a súlyával. A testem nem csak egy eszköz.
Sokkal több annál –, egy hihetetlenül komplex ajándék!
És mindezért hálás vagyok.
Legalábbis néha …
