Karnyújtásnyira tőlünk a nyár, s talán Te is azon hezitálsz, hogy menni vagy nem menni… de HOVÁ is menni? Nyári keresztény tini táborba. Szülők, barátok próbálnak meggyőzni arról, mennyire jó lesz, de Te egy olyan fárasztó tanév után, aminek lassan végre vége lesz, csak TELJES SZABADSÁGRA, minimális emberi társaságra vágysz. Igen, ez is teljesen érthető. Viszont vannak, akik táborba vágyakoznak, erről álmodoznak. Milyen csodálatos, hogy ennyire sokszínűek vagyunk.
Jessi, legújabb Bella Girl önkéntes írónk az utóbbi, azaz a táborba vágyók táborába tartozik. Élete legmeghatározóbb nyári tinitáboráról mesélt, melyre két évvel ezelőtt a legjobb barátnője hívta el.
Bella Girl: Azonnal igent mondtál a barátnőd hívására?
Jessi: Nem, sokat gondolkoztam. Szinte az utolsó pillanatban hoztam meg a döntést.
BG: Mi volt ennek az oka? Mi tartott vissza?
Jessi: Kicsit féltem kilépni a komfortzónámból, de legbelül éreztem, hogy el kell menjek. Életem egyik legjobb döntése volt, hogy igent mondtam a kalandra. Isten csodálatos barátokkal, emberekkel ajándékozott meg, mindig is vágytam egy ilyen szerető és bátorító közösségre.
BG: Milyen érzések kavarogtak benned az indulás és a megérkezés napján?
Jessi: Kicsit izgultam. Odaérve viszont beszívtam a friss levegőt és elcsodálkoztam, hogy milyen gyönyörű a táborhely, a dombok, a virágok, a faház.
BG: Milyenek voltak a táborban a többiek?
Jessi: Mindenki nagyon kedves volt, bárkivel le tudtam ülni beszélgetni, az emberek segítettek egymásnak és ha éppen dúdolt valaki egy éneket becsatlakoztam, majd együtt mentünk tovább.
BG: Mesélnél arról, hogyan telt egy napotok?
Jessi: Reggeli után mentünk a DIA-ra (dicsőítő és ima alkalom), ahol együtt énekeltünk és imádkoztunk. Nagyon jók voltak az énekek, szerintem mindenkihez személyesen szólt valami. Ezután mindenki a saját kis csapatával elment áhitatra, ahol átbeszéltük a napi igerészt, megosztottuk a saját gondolatainkat és együtt imádkoztunk. Ez egy nagyon jó lehetőség volt, hogy jobban megismerjük egymást. Emellett rengeteg szabadidő volt, amikor beszélgethettünk, sétáltunk, rengeteget nevettünk, a barátainkkal voltunk vagy új embereket ismerhettünk meg. Nagyon sok játék volt, ezek általában csapatokban voltak, emellett voltak kinti játékok, bubifoci és akadálypálya. Lehetőség volt kézműveskedni, festeni, ragasztani és alkotni.
BG: Mi volt számodra a legemlékezetesebb pillanat a táborban?
Jessi: A délutáni istentiszteletek mindegyike ilyen volt, mert nagyon sokat tanultam és közelebb kerültem Istenhez. Az istentiszteletek végén odamentünk egymást megölelni, imádkozni egymásért örömkönnyekkel és boldogan. Este mindig volt teaház, finom fánkkal és teával ahol lehetőség volt társasozni, kint lenni vagy beszélgetni. És az egyik legjobb a tábortűz, ahol sokat énekeltünk és nevettünk. Ez a tábor, olyan mint egy otthon, egy család.
BG: Volt olyan bibliai Ige, amely sokat jelentett számodra?
Jessi: Igen, az alapige a Róma 11: 24
„..és természeted ellenére beoltattál a szelíd olajfába.”
Nemrégen újra olvastam ezt az igét, s a tábori élményekre emlékeztetett.
BG: Mit üzen számodra ez az Ige?
Jessi: Számomra azt jelenti, hogy az Istennel való kapcsolatot újra lehet kezdeni, és hogy ha hiszünk Isten újra be tud minket oltani, megújítja a vele való kapcsolatunkat
BG: Születtek új barátságok ebben a táborban?
Jessi: Igen, sokakkal mindmáig tartom a kapcsolatot.
BG: Milyen érzésekkel indultál haza?
Jessi: Nagyon jó volt érezni Isten szeretetét és látni hogy az emberek szeretik egymást. Isten nagyon megáldott élményekkel, közösséggel, emberekkel és úgy jöttem haza, hogy rengeteget épültem, nagyon hálás vagyok ezért.
BG: Mit üzennél azoknak, akik hozzád hasonlóan hezitálnak, és nehezen mernek kilépni a komfortzónájukból?
Jessi: Bátorítalak, hogy ha lehetőséged van menj el te is!
Ne félj kimászni a csónakodból, s mondj igent Jézusnak a kalandra!
BG: Végezetül elárulod, hogy ezeket az élményeket pontosan hol, milyen természeti környezetben élted meg?
Jessi : Igen, a tinitábort az Erdélyben található Zöldvölgyben ( Valea Verde) szervezték, ahol a gyönyörű táj, mint egy festmény tárult elém. A zöld dombok, a virágok, a faházak és gombák igazi tábori hangulatot teremtettek. A völgyből fel lehetett mászni egy dombra, ahonnan gyönyörű volt a kilátás, látszott az egész hely, és az oda vezető ösvény tele volt virágokkal.
Reggel a felhőkben ébredtünk, melyek egészen lent voltak, körbevéve minket a kora reggeli hidegben, s a friss levegő felébresztette kicsit a táborozókat. Este pedig a tücskök csiripelésére aludtunk el, ami a tábortűznél is nagyon jó hangulatot adott.
BG: Hálásan köszönjük Jessi, hogy képzeletben mi is kicsit átélhettük azt, amit Te személyesen a táborban! Bízunk benne, hogy sokaknak bátorító volt olvasni a sorokat.
Kedves Bella Girl Olvasó! Ha felkeltettük az érdeklődésedet és még nem tájékozódtál keresztény tini táborokról, akkor figyelj bennünket, mert a napokban érkezünk egy nyári tábor ajánlóval!