Gyerekkoromban, amikor elkezdtem regényeket olvasni, mindig az volt a szokásom, hogy a mű kezdetekor hátralapoztam az utolsó oldalhoz és elolvastam a befejezést. De csak az utolsó néhány mondatot. Számomra mindig volt a befejezésekben valami fájdalmasan szép, ami magasabb szintre emelt bármit. Felnőttként is megmaradt ez a hajlamom. Noha nem a regények cselekményszálainak végét olvasom el... / TOVÁBB OLVASOM /