Kedves Bella Lány,
ma egy gyönyörű Spurgeon-gondolattal szeretnénk megajándékozni téged, amit Abival együtt olvastunk: a szívünk olyan, mint egy kert, amely az Úré.
Jézus nemcsak a tökéletesen gondozott, virágzó kertbe lép be. Ő oda is jön, ahol valami elfáradt, kiszáradt, elhanyagolt vagy gazzal benőtt. Nem fordul el attól, ami benned még rendezetlen, és nem szégyeníti meg azt, ami gyógyulásra vár.
Amikor a nap minden sugarával beragyogja a világot, állj meg egy pillanatra. Vegyél egy mély levegőt, és engedd, hogy ne csak a bőrödet érje a fény, hanem a szívedet is.
Talán kívül minden a nyár könnyedségét tükrözi, belül mégis ott van benned egy csendes, magányos, elfáradt rész. Talán vannak gondolatok, amelyek összekuszálódtak, remények, amelyek elhalkultak, vagy helyek a lelkedben, amelyek már régóta frissítő esőre várnak.
De szeretném ma gyengéden emlékeztetni a szívedet: Jézus nemcsak oda lép be, ahol minden rendezett, szép és virágzó. Ő akkor is jön, amikor a szíved kertjében kemény a föld, megfáradtak a hajtások, és valami benned új kezdetre vár.
Mint a legjobb kertész, ismeri a szíved minden apró rezdülését: a gyenge hajtásokat, az elrejtett bimbókat, és azokat a helyeket is, amelyeknek új erőre van szükségük. Ő nem töri le azt, ami törékeny benned.
Ahogy az Ige mondja:
„A megrepedt nádszálat nem töri el, a füstölgő mécsest nem oltja ki.”
(Ézsaiás 42,3)
Ez azt jelenti, hogy Jézus nem bánik durván azzal, ami benned sérült, fáradt vagy alig pislákol. Nem szégyeníti meg azt, ami még rendezetlen. Nem fordul el attól, ami elfáradt. Inkább lehajol hozzád, megtisztít, megöntöz, fényt hoz oda, ahol sokáig árnyék volt, és új életet fakaszt ott is, ahol te már nem számítottál rá.
Amit Ő ültet el benned, az nem harsány, nem erőszakos, mégis erős: békesség, remény, bátorság, tisztaság, öröm, szelídség, szeretet és bizalom. Ezek néha lassan nőnek, csendben erősödnek, de egyszer csak észreveszed: valami újra virágzik benned.
Kedves Bella Lány, a szíved nem elhagyott kert. Isten szeretetének napfényében újra virágba borulhat benned az is, amiről azt hitted, már elszáradt.
