Sziasztok!
Reni vagyok, és már négy éve élem az őrülten pörgős egyetemista életemet, amiben a kedves családom, csodás barátaim és a mindegyiküknél nagyszerűbb Istenem kísér szüntelen. Anglisztikát tanulok, most mellette egy fordítói képzést is végzek. Gyülekezetemben zenei szolgálatot végzek, így ezt mondanám a legmeghatározóbb hobbimnak is: az éneklést, orgonálást, furulyázást, dicsőítést.
A Bellával 5-6 éve találkoztam a Facebookon keresztül, már nem emlékszem, pontosan hogyan. Négy éve kerültem közelebb a magazinhoz, amikor megnyertem egy írói pályázatot (pont a zenei szolgálatomról írtam benne), és bevettek az önkéntes csapatba. Azóta voltak aktív és kevésbé aktív időszakaim a magazinnál, de mindig fontosnak tartottam ezt a szolgálatot, mert nagy szüksége van a tinilányoknak, fiatal felnőtteknek Isten szerinti útmutatásra az élet útvesztőjében. Több témáról a Bellában olvastam először keresztény szemmel, és kívánom, hogy még sok fiatal lánynak lehessen áldás ez a magazin.
