Az imádsággal küszködők imája

Bárcsak Isten találkozna veled!
Mikor megbénulnak a szavaid,
hagyod imára mozdulni tagjaid?

Csend és hang, érintés és pillantás,
egy felemelt kéz,
egy meghajtott térd-
mind néma fohász.

Értelmet nyer, ha dúdolsz egy dalt,
ha meggyújtasz egy mécsest,
sétálsz a kutyáddal,
vizet adsz a növénynek,

ha ízesíted a kávét,
kevered a levesed,
ha megremegsz a szélben,
elmorzsolsz egy lehulló levelet…

Irgalmában lélegzel,
édességét kóstolod,
jóságára hallgatsz,
kedvességét tapintod.

Ha kudarcot vallanak szavaid,
emlékezz: az ima több, mint beszéd-
maga a létezés
Azzal, ki élvezi, ha veled lehet.

Menj tehát: fesd le az imád,
játszd el az imád,
táncold az imád,
rajzold az imád,
süsd meg az imád,
lélegezd az imád,
fusd le az imád,
öleld az imád,
kacagd az imád,
sírd el az imád!

És engedd a te lábad és kezed,
orrod és ujjad,
karod és szemed,
vállad s lábujjad,
hogy imádságaidat
a trón elé vigyék
Ahhoz, kinek nem kellenek szavak-
mindent tud, mielőtt egy szót kiejtenél…

Forrás: She is Clothed with Strenght and Dignity Facebook oldal

Fordította: Tóth Renáta Anna