Önismeret Test+lélek

A rajtszám pipa, a többi a te dolgod

Bizony, jól hallottad: a rajtszám pipa, a többi a te dolgod. Jogos, nem? Világra jöttél és megkaptad az engedélyt, hogy játékos legyél. Tehát tulajdonképpen szinte mindegy, hogy mit kezdesz magaddal, az Edződ úgysem veszi le rólad egy pillanatig sem a szemét, hiszen a játékosa leszel. Ilyen vagy olyan, de játékos. És az övé. És biztos lehetsz abban, hogy mindig minden körülmények között drukkolni fog azért, hogy te a helyes utat válaszd. Azt, amin ő látni szeretne. De az odavezető lépéseket nem teheti meg helyetted. Neked kell megtenned.

Nem tudom, mennyire ismered a járás biomechanikáját, de, ahhoz képest, hogy mennyire egyszerűnek érzékeljük, meglehetősen komplex folyamat. El sem tudjuk képzelni mennyire összhangban kell legyen a testünk minden parányi részecskéje ahhoz, hogy mi úgy működjünk ahogy. És ez bizony nem csak statikus összhang, sem nem csendélet. Hanem éppen, a lehető legdinamikusabb és legéletteltelibb harmónia, amiről valaha hallottál.

Igen. Mert ez a kulcsa mindennek. A mozgás. Mozgás nélkül nincs élet.

Emlékszel a Teremtés történetére? Az elején azt olvassuk, hogy „a föld kietlen és puszta volt”. De mégis volt ott valami, ami ezt az egészet teljessé varázsolta, mégpedig az, hogy „Isten Lelke lebegett a vizek felett”. Ez a lebegés, ez a mozgás az, ami számunkra is egy rajtszámot biztosít. Kinek milyet. Nincs két ugyanolyan szám, ahogy nincs két ugyanolyan élet sem. Vannak köztünk olyanok, akik könnyedén táncra perdülnek egy-egy mámoros pillanatban, de vannak olyanok is, akiknek kicsit nehezebben megy, hogy feloldják a korlátaikat. De ha egyszer fejben eldöntik, akkor még egy kerekesszék sem tántoríthatja el őket attól, hogy boldogok legyenek, hogy táncra perdüljenek, hogy élvezzék az életet. Márpedig ilyen rajtszámú játékosok is vannak, s nekik aztán bizony hogy van dolguk! S mégis sokszor ők azok, akik egyetlen panasz nélkül játszanak végig egy-egy meccset, megszégyenítve mozgásszervileg egészséges társaikat.

Tudom, tisztában vagyok vele, hogy sokszor nehéz és már-már lehetetlen felvenni azt a bizonyos rajtszámot, amit egyébként, ha akarnánk, sem tudnánk levakarni magunkról semmiféle módszerrel, és még meg is tenni a kellő lépést, de azt is tudom, hogy ha egyszer megtesszük, akkor semmiképp sem maradunk győzelmi kupa nélkül. Az, aki ezt a számot nekünk ajándékozta, erről sem feledkezik meg. Tedd a dolgod!

Madaras Szilvia

A cikk szerkesztésében Ónodi Krisztina is közreműködött.

Mi a Te véleményed? Szólj hozzá! - Nagyon kíváncsiak vagyunk Rád is!

%d bloggers like this: