Már-már unalomig mondogatott evidencia, hogy a lányok előbb érnek, mint a fiúk. Így aztán semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy a lányok kettő, három, négy évvel idősebb sráccal járnak. De mi van akkor, ha a korkülönbség ennél több? Hat, hét, esetleg nyolc év…? El lehet rendezni annyival, hogy egy korán érő lány találkozott egy későn érő fiúval? Vagy a dolog ennél bonyolultabb?
A nagy korkülönbség főleg tinikorban kritikus. Nem mindegy ugyanis, hogy az a hét év különbség a 16 és 23 év, vagy a 23 és 30 év között adódott. (Esetleg 60 és 67 között ☺). Serdülő korban egy év is rengeteget számít, viszonylag rövid idő alatt sokat fejlődsz, érsz, míg ez a húszas éveidre lelassul, majd kicsit később már nagy vonalakban állandósul az, aki te vagy.
Ennek ellenére nem ritkán előfordul, hogy tinilányok huszonéves fiúkkal járnak, és az is megtörténik, hogy az ilyen kapcsolatból aztán egy szép házasság fejlődik. Van a nagy korkülönbségnek áldása és nehézsége is, most ezeket szeretném kicsit megvizsgálni, kezdve a problémákkal.
A pasim nem akarja felvállalni a kapcsolatot, mert túl fiatal vagyok!
Kellemetlen szituáció, annak ellenére, hogy teljesen érthető. Képzeld magadat az ő helyzetébe! Rengeteg társadalmi előítélet nehezedik a vállaira. Itt van ő, mint huszonéves, már-már érett férfi, és itt vagy te, tizenéves lányka, aki lehet, hogy messze túlszárnyalod a huszonéveseket érettségben, szépségben, IQ-ban, mégis ott van az a kicsi szépséghibád: a korod. Hogy néznek majd rá, ha elmeséli, hogy középiskolás lánnyal jár? Mivel a mi kultúránk úgy van beállítva, hogy elítéli a felnőttek és fiatalkorúak kapcsolatát (adott esetben törvénybe is ütközik), ezért meg kell, hogy küzdjön a környezet rosszallásával és a saját gátlásaival. Türelmesnek és megértőnek kell lenned vele szemben, és hagyni, hogy lejátssza magában ezeket a meccseket, és aztán meghozza a döntést. Valószínű, hogy ha egyébként minden klappol köztetek, akkor a kor nem jelent majd akadályt, de ehhez időt kell adnod neki.
Megoldás lehet ilyen esetben, ha nem akarsz görcsösen ragaszkodni az „együtt járáshoz”, mint kapcsolati formához. Ha jól érzitek magatokat együtt és jókat tudtok beszélgetni, akkor miért ne maradhatna ez így addig, míg az idő majd eldönti a kapcsolat sorsát? Nem kell mindenáron beleszuszakolni egy skatulyába az egészet, csak hogy elmondhassátok, hogy „jártok”. A legtisztább, ha megbeszélitek a kapcsolatotok játékszabályait úgy, hogy az egyikőtöknek se okozzon problémát.
A pasim sokszor úgy viselkedik, mintha az apám lenne!
Kioktat, moralizál, megmondja, hogy mit kéne csinálnod? Valójában az van, hogy amiért te most még lelkesedsz, azon ő már túl van. Van valamilyen bölcs rálátása a dolgokra, de azt nem tudja már megérteni, hogy mi a jó abban, amiben te éppen benne vagy. Neked is meg kell értened, hogy ő már egy másik életszakaszban van, ezért nem feltétlen fog azért lelkesedni, amiért te, de neki is meg kell értenie, hogy bizonyos dolgokon át kell, hogy menjél, nem mondhatja meg mindig a tutit.
A pasim állandóan a jövőről beszél!
A srác már a közös jövőtöket tervezi, arról beszél, hogy milyen nyílászárókat szeretne a közös házatokra, miközben neked csak azon jár az agyad, hogy az érettségin legyél túl?
Nos igen, meg kell érteni, hogy ő már „benne van a korban”, főleg ha a húszas éveinek második felében jár. Ilyenkor a férfiakat azért már érdekli a megállapodás, család, stb., és az csak jó, ha veled képzeli el a jövőjét. Ez itt nagyon szerencsés szituáció! 🙂
Vagy lehet, hogy ő nem említi, de neked eszedbe jut, hogy pár éven belül már apa lehetne, ha te nem éppen akkor lennél az egyetemi tanulmányaid kellős közepén. Ez is olyasmi, amit el kell fogadni. Neki türelmesnek kell lennie, neked meg kicsit előre gondolkozni.
No, ezek voltak az esetlegesen felmerülő problémák (a teljesség igénye nélkül).
És most lássunk gyorsan pár előnyt, amivel a nagyobb korkülönbség járhat!
- Sokat tanultok egymástól: Ő arra tanít téged, hogy légy megfontoltabb, felnőttebb, míg te arra tanítod meg őt, hogy legyen lazább, és szabadabb. Ez egy win-win szituáció, amiből mindketten nagyon sokat épülhettek!
- Segít a „nagybetűs életben” eligazodni: Ő már tudja, hogy a hivatalos ügyeket hogyan kell intézni, hogyan működik a Neptun-rendszer az egyetemen, hogy mire kell figyelni, amikor albit keresel, hogyan kezeld a számlákat, hogyan kezeld a pénzedet, stb. Ha majd te is kikerülsz ebbe a világba, sokat segíthet neked abban, hogy ne érezd magad teljesen elveszettnek a forgatagban.
- Többféle látásmód: Az eltérő korotok miatt eltérő társaságokban fordultok meg, más dolgokra van rálátásotok, és valószínűleg a gyerekkori élményeitekben is van különbség. Ez lehet feszültségforrás is, de akár gazdagíthatja is a kapcsolatot, hiszen a másik látásmódja hozzáadódik a tiédhez, így sokkal szélesebb rálátásotok lehet a dolgokra, több a „kollektív tapasztalat”. Lehet, hogy sokat fogtok vitatkozni, de ha jól csináljátok, akkor ez építő lesz, nem romboló.
- Az eltolódott életszakaszok előnye: Ha esetleg pár év múlva felvetődne a házasság gondolata, nagyon nagy előny lesz, hogy bár te még esetleg tanulsz, vagy pályakezdő vagy, ő már valószínűleg évek óta dolgozó ember. Ugyanez a helyzet a gyermekvállalásnál is, egy nőnek jó fiatalon anyának lenni, míg egy férfinél a kor kevésbé korlátozó tényező.
- Idősödő férj – fiatal feleség: A férjemmel hat és fél év köztünk a korkülönbség és szoktunk azzal viccelődni, milyen jó lesz majd neki, ha őt utoléri az életközepi válság (kapuzárási pánik), akkor nem kell majd fiatal nők után rohangálnia, mert lesz egy szép fiatal felesége. Ez persze csak poén, de mint tudjuk, minden viccben van valami igazság 🙂
Összefoglalva tehát, a nagy korkülönbségnek vannak előnyei és hátrányai is. Tagadhatatlan, hogy vannak kapcsolatok, amik nem bírják ki a korból adódó ellentéteket, de nem kell rögtön megijedni, ha egy jóval idősebb srác kerül a képbe. Legyetek megértőek, türelmesek és a probléma-megoldásban kreatívak, és akkor egy gyönyörű és gazdag kapcsolat válhat belőle.
