Kapcsolatok Videó

Amiről soha senki nem beszél – bántalmazás a keresztény kapcsolatokban

Előrebocsátva, hogy bántalmazás alatt nem csak a fizikai bántalmazást értjük, nagyon is létezik a bántalmazás lelki – és épp ezért gyakran rejtett, külső szemlélő számára láthatatlan –, ám ugyanúgy maradandó sérüléseket okozó formája.

2020. szeptember 22-én hangzott el egy riport a Gospel Café facebook adásában, ami életemben először erősítette meg számomra egy keresztény forrásból, hogy igenis létezik rejtett bántalmazás, akár keresztény kapcsolatokban is. Én ezt sajnos rég tudtam, 27 év házasság alatt tapasztaltam, de keresztény oldalról eddig csak értetlenséget és elutasítást kaptam. Megértem, hiszen olyan ez, mint egy masszív pánikroham: amíg nem éled át, könnyen gondolhatod, hogy a másik csak túlreagálja a dolgot.

Álljon itt most a riport kivonata minden fiatal lánynak és nőnek, azzal a céllal, hogy ha veled is megtörténne, minél korábban fel tudd ismerni a helyzetedet. (Riportalany: Obreczán Beatrix, kommunikációs szakember; műsorvezető: Tölgyes Gabriella)

A bántalmazás egy lassú gyilkos, lépésről-lépésre kerül bele az ember. Egyáltalán nem lehet észrevenni az elején, minden jónak tűnik, és csak hosszú-hosszú idő múlva jön rá az ember (remélhetőleg), hogy ebben van benne.

A bántás és a bántalmazás között különbség van. Mindannyian bántunk is, és minket is bántanak.

A bántásban nagyon fontos ismérv, hogy amikor szembesítünk valakit a bántásával, akkor az bocsánatot kér, elfogadja, hogy ő megbántott valakit, és igyekszik mindent úgy tenni, hogy rendezze a kapcsolatot. Zákeus például amikor rádöbbent, hogy mit tett, akkor a vagyonát szétosztotta, és igyekezett rendezni a viszonyokat. (Lukács evangéliuma 19,1-10)

A bántalmazásnál nincs kimondva, hogy itt bánjuk a másikat, sőt, ha a másik jelez, akkor vissza van hárítva azzal, hogy szó sincs róla, félreérted, egyáltalán nem ez történik. Egy felelősség-átdobás van rögtön, hogy te értettél mindent rosszul. A bántalmazás emellett hosszú időn át, rendszeresen, folyamatosan történik. A bántalmazó mindig egyfajta kontrollt szeretne gyakorolni, ez azonban nincs kimondva. A bántalmazó célja, hogy hosszútávon az ő akarta valósuljon meg. Ezt módszeres, manipulatív eszközökkel éri el, ami miatt az áldozat nem látja, mivel áll szemben.

A fizikai bántalmazás előbb-utóbb látható a kívülállók számára. Az érzelmi bántalmazás egy láthatatlan dolog, kívülről egyáltalán nem lehet megítélni, hogy mi két ember dinamikája. Ha abból a kettőből a bántalmazott nem ismeri fel, hogy miben van, akkor senki nem ismeri fel.

A verbális bántalmazás széles skálán előfordulhat. A kiabálást mások meghallhatják, de ennek is vannak olyan fajtái, ami nem annyira feltűnő, például az állandó kritizálás, amikor a másik soha nem gondolhat jót, soha nem érezheti magát így vagy úgy, minimalizálva van, soha nem jogos, amit érez. Ilyen a megszégyenítés, vagy az olyan metakommunikáció (ásítozás, hatát fordítás), amivel azt kommunikálja annak, aki szeretne valamit elmondani, hogy ő nem fontos.

Az érzelmi bántalmazás nem különíthető el teljesen a verbálistól, mert gyakran az is szavakkal történik. De pl. érzelmi bántalmazás az, ha te későn jöttél haza, nem tudtál szólni, mert lemerült a telefonod, és ezért két hétig nem szólnak hozzád. Egy házastársi kapcsolatban, ahol napi szinten kell megbeszélni dolgokat, ott ez szörnyű.

Létezik a bántalmazás pénzügyi formája is, de ezt igazából egy egységes csomagként kell elképzelni. Ha valaki bántalmazni akar, akkor ezt is beleveszi, nem csak verbálisan, hanem érzelmileg, anyagilag, spirituálisan is, ez a kapcsolattól függ. Nyilván az egyházon belül, ahol nem lehet érzelmileg annyira közel kerülni, ott a spirituális bántalmazás az erősebb.

A pénzügyi bántalmazás úgy néz ki a házasságban, hogy a nő kap valamennyi összeget, amivel rendelkezhet, és nem tudhat róla, hogy egyáltalán milyen vagyonuk van, mit engedhetnek meg maguknak, milyen pénzügyi döntéseket tudna hozni, mert ezt csak a bántalmazó tartja kézben, és titokban tartja a társa előtt. Vagy vesz az egyik valamit, amire szüksége van, és utána hetekig azt hallgatja, hogy: Hogy képzelted?! Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak!

A lényeg, hogy az egyik magasabban van, és az gondolja, hogy ő kontrollt gyakorolhat minden szempontból. Nincs egyenrangúság. (Persze nem csak nőket bántalmaznak, léteznek női bántalmazók is.)

A bántalmazó nincs mindig tudatában, valamilyen belső motiváció, félelem indítja. Lehet személyiségzavar is az oka, de van ennek azért egy tudatos része is. Hiszen amikor hallja a visszajelzést, akkor lehetősége lenne ezt végiggondolni. A kapcsolat elején a bántalmazottak általában elég aktívan visszajeleznek, hogy ezt nem szeretném, ezt így-úgy akarom… Tehát lenne lehetőségük arra, de van egy tudatos döntésük, hogy én ezt nem gondolom át, nem gondolom komolyan, nem veszem figyelembe. 

Sajnos a keresztények itt sokkal rosszabb helyzetben vannak amiatt, hogy egy csomó szabályrendszert építettek köréjük (ami vagy igaz, vagy nem), ezért sokkal nehezebb helyzetben vannak azzal kapcsolatban, hogy reálisan lássanak. Például, amikor a férfiakat olyan pozícióba helyezik, ahova Isten egyáltalán nem gondolta. Egyes tanítások azt táplálhatják a férfiakban, ami nem valós, nem az Isten igazságához közeli látásmód. Ebből kifolyólag úgy gondolkodhatnak magukról, hogy érdekből vagy kényelemből egy kiváltságos helyzetet élveznek.

A szakemberek szerint bárki lehet bántalmazott, mert a bántalmazók a manipuláció miatt klasszul eladják magukat, vonzóak. Mégis azt lehet mondani, hogy akiknek a határaik gyengék, vagy nem volt szükségük korábban arra, hogy betartassák másokkal a határaikat, vagy akár a másoknak megfelelni vágyók könnyebben beleesnek ebbe. Sajnos az empátia is egy ilyen „rizikófaktor” lehet. Mert a bántalmazó viszont empátia deficittel rendelkezik, hiszen azért tud bántalmazni.

A keresztényeknél az empátia mellett az önismeret fontosságát is kellene ugyanannyira hangsúlyozni, mert úgy nem tolódna el az empátia egy kórós irányba. Van, hogy a bántalmazó, amikor olvassa az Igét, a maga igazát olvassa ki belőle. Valószínűleg magával sem őszinte, hiszen ez a kettő nem fér meg egymás mellett: az Isten szeretete és az embertársunk bántalmazása. 

Sajnos egyedül, a kapcsolaton belülről nagyon nehéz felismerni, hogy érzelmi bántalmazottak vagyunk. Legtöbbször ehhez kell a környezet jelzése, akár pszichoszomatikus tünetek, amivel az ember szakemberhez fordul, és ott derül ki, hogy milyen helyzetben van.

Klinikai szakpszichológusok abban tudnak segíteni, hogy ha valaki depressziós lesz, vagy pánikbeteg, ők ezt fel tudják fedni. Sajnos a lelkigondozók nincsenek erre felkészülve, vagy nem akarják látni. Keresztények között meg végképp nem.

Ha valaki kívülről lát egy ilyet, és szeretettel odaáll a bántalmazott mellé, szinte életmentő lehet, hiszen legtöbbször az áldozat el van izolálva, nincs támogatója, az önértékelése is le lett rombolva.

Ha megvan a külső segítség, akkor elindul a nagy utazás, hogy az ezer szálon függő ember (érzelmileg, anyagilag, egzisztenciálisan, családilag, gyerekekkel) ezeket a szálakat hogyan tudja úgy elvágni, hogy szabadulni tudjon. Ez nem egyszerű feladat. 

Nem kizárt, hogy rendbe jöjjön egy ilyen kapcsolat, de ez egy hosszú út. Mivel ez a bántalmazott-tól indul el, egy elég komoly határtartást kell kialakítani. A következmények rádöbbenthetik a bántalmazót, hogy nagy probléma van, és elindulhat ő is. De ez már az ő döntése, fontos-e neki ennyire ez a kapcsolat.

Ahogy mindenki, a bántalmazott is csak saját magáért felelős, a másikért nem. 

A határok kijelöléséhez mindenképpen energiát kell befektetni, kell egy jó adag önismeret. Isten is határokat állított fel a teremtéssel, világosság-sötétség, víz, ég. Azt, hogy hol jelölte ki az én határaimat, azt meg kell ismernem. Ha tisztában vagyok magammal, akkor könnyebben veszem észre, ha valaki meg akarja ezeket a határokat sérteni.

Végül pedig álljon itt bátorításul a következő ige:

Jakab 1,5: „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.”

Drága Bella Hölgy!

Amennyiben hasonlón mész keresztül, szeretném, ha tudnád, hogy Isten nem ilyen kapcsolatot tervezett számodra. Házasságom megértésében nekem sokat segített az alábbi ige:

„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” (Máté 7,12)

Ráébresztett arra, hogy számos olyan dolgot eltűrtem, amit én sohasem tennék valakivel, akit szeretek. És bár a szeretetnek van egy önfeláldozó része, de az mindig önkéntes, mindig a szabadságból és nem kényszerből vagy félelemből fakad. A szeretet meghagyja a másik fél szabadságát, nem ural le, nem nyomorít meg, nem bántalmaz. Sőt, kiteljesít, szárnyakat ad. Mert „a szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése.” (Róma 13,10)

Ha magadra ismertél, rádöbbentél, hogy ilyen kapcsolatban vagy, kérlek, mindenképpen kérj segítséget, írj nekünk a hello@bellagirlmagazin.hu címunkre, és mindent megteszünk, hogy eljuss a megfelelő helyre, ahol segíteni tudnak neked. 

Szeretettel: G.Á. és a Bella Girl csapata

Az eredeti interjú:

 

Mi a Te véleményed? Szólj hozzá! - Nagyon kíváncsiak vagyunk Rád is!

%d bloggers like this: