2022. július 23-án részt vehettünk az Ez az a Nap! felekezetközi könnyűzenei rendezvényen, ahol számos keresztény hazai és nemzetközi előadó segített minket az Úr jelenlétébe kerülni és Őt dicsőíteni. A Bella Girl Magazin önkéntes lányai közül is páran ott lehettünk, és nagyon örültünk a találkozásnak, hiszen minden önkéntesünk az ország különböző pontjairól való, vagy épp az országon túlról, s ez a rendezvény arra is lehetőséget nyújtott, hogy végre megismerhessük egymást személyesen is, és nem csak a monitoron keresztül. Az Ez az a nap!-ról készült rövid élménybeszámolóinkat fogadjátok itt sok szeretettel!
Dominika:
Különleges nap volt ez mindenki számára, amit már két éve halasztottak a vírus miatt, de amikor szombat hajnalban keltem, tudatosult bennem, hogy végre tényleg ez az A Nap. Szegedről vonattal utaztunk Budapestre. Egészen elképesztő élmény volt látni, hogy az egész vonatot mi töltöttük meg, olyanok, akik azért gyűltek össze korán reggel, hogy Istent dicsérjék. A stadionnál kisebb várakozás után végre bejutottunk, ahol egyből megcsapott a Szentlélek jelenléte. Az este folyamán jobbnál jobb dicsőítőket és tanúságtételeket hallgathattam, mégis Mike Sámuel buzdítása érintett meg a legjobban. Tudatosította bennem, hogy Isten ott áll minden nap a szemétdombon és keres engem, az elveszett kincset, ékszert, akárhányszor is elveszít engem.
Az már csak ráadás volt, hogy napközben találkoztunk a Bella lányokkal, akikkel csodálatos érzés volt lassan fél év után először élőben találkozni.
Ez az a Nap volt, ahol egyértelművé vált számomra, hogy ez a nemzet nem másé, hanem Istené.
Reni:
Életem első Ez az a nap! – rendezvényére majdnem 3 évet kellett várnom. Már 2020 elején megvettük a jegyeket, de sajnos a covid-járvány miatt kétszer is el kellett halasztani.
Az idei nyár is elég mozgalmasra sikerült, és már nagyon vártam az Ez az a nap!-ot, hogy egy kicsit fellélegezhessek Isten jelenlétében, testvérekkel dicsérhessem Őt.
A sok előadó közül Michael W. Smith tetszett talán a legjobban, elképesztő élmény volt az egész stadionnal együtt énekelni a dalait, belebizseregtem… De a Bethel Music és Pintér Béla is fantasztikus volt. Új felfedezés volt számomra az Új Forrás együttes, csodálatosan egyedi a zenéjük, nagyon tetszett. Mike Sámuel üzenete is megérintett, rövid, frappáns, elgondolkodtató volt. Az elveszett dolgokról beszélt (Jézus példázatai), és az elveszett drahmánál azt mondta, hogy Istennek nincsenek értékes vagy értéktelen dolgai, hanem csak elveszett és már megtalált kincsei. Az egyik legjobb barátnőmmel voltam, az öcsémmel, és a gyülekezetből egy családdal. Annyira jó volt, hogy amikor már nem bírtunk ülni, kimentünk a folyosóra és együtt dicsőítettünk. Felemelő volt.
Ami engem leginkább megfogott az egészben, hogy ilyen sokan együtt énekeltünk az Úrnak, és megint belegondoltam, hogy wow, ennél jóval hatalmasabb, fenségesebb lesz a menny és milyen jó lesz a sok testvérrel ott lenni.
Kriszta:
Az idei Ez az a nap! nagyon különleges volt. Megérte 2 évet várni rá.
Lenyűgöző volt amiatt is, hogy ezúttal a Puskás Ferenc nemzeti stadion adott neki helyszínt. Itt gyűlt össze körülbelül 40 000 ember – de ezúttal nem egy focilabda volt a figyelem fókuszában, hanem Isten. Én a lelátón ültem, legfelül, onnan mindent be lehetett látni. Megmosolyogtam a sok embert elől a színpadnál, ahogy fel-le pattogó kis hangyáknak tűntek. Mennyire aprók, mégis mennyire értékesek Istennek, ha a saját Fiát adta értük! Pazar látvány volt ennyi embert látni együtt, de közben arra gondoltam, hogy egyen-egyenként is, mekkora kincsek vagyunk az Ő szemében. Ő odavan a lendületes fiatalokért, de az izgatottan korlátnak támaszkodó idős hölgyekért is, kedveli azokat is, akik felemelt kezekkel állnak, és azokat is, akik ülve énekelnek, kedveli a csendben, mélyen elgondolkodókat, és a szabadon táncoló afroamerikai testvéreimet is, akinek a lendületes dicsőítését nagyon inspirálónak találtam. Felfoghatatlan, de Isten a közönség soraiból mindenkit személyesen ismert abban a pillanatban, amikor én csak egy nagy embertömeget láttam. Együtt is, de egyenként is látott minket… Ilyet is csak Isten tud ám!
Tehát letekintettem meg körbenéztem, de olykor – és talán ez volt a legkülönlegesebb pillanat – olykor feltekintettem, a stadion fedetlen részén át a felettünk elterülő kéklő égre. Mennyire jelképes! Nyitott a menny felettünk… Azért gyűltünk össze, hogy feltekintsünk: Rá, aki mindnyájunkra letekint. És hát, amikor a tikkasztó 42 fokos hőséget kellemes hűs zápor váltotta fel, szintén az eget figyeltem. Bár én a lelátón nem áztam el, a hűvös szél és az esőillat engem is felfrissített.
Gyönyörű volt az, amikor az előadók olykor hagyták, hogy csak a közönség énekelje tovább a dalt… több ezer ember hangját hallani, hogy felfelé száll – katartikus volt. És az is, amikor sok apró kis fénypontocska látványa mellett betöltötte a stadiont az ének:
Jézus, te vagy minden kincsem, sokat jelentesz nekem. Köszönöm, hogy minden nap megtart a kegyelem.”
Nyilván nekem is voltak kedvenc előadóim, és nektek is – ez ízlés dolga. De ami a nagyszerű koncertélmény és sok csodás bizonyság mellett igazán mély és maradandó nyomot hagyott bennem, az Mike Sámuel tűzzel, szenvedéllyel és szívből szívbe elmondott, Krisztusra mutató üzenete volt. Nagyon megragadó módon mutatta be a minket kereső Isten képét olyan bibliai történeteken és példákon át, amelyeket már ismertem, mégis újszerűen hatott. Most már mindig emlékezni fogok arra, hogy Jézus a legnagyobb guberáló, aki nem riad vissza attól, hogy a szemétben kutasson utánam. És bárhogyan is érezzem magam, Ő soha nem mond le rólam.
És rólad sem, hidd el!
Hálás vagyok Istennek, hogy ezek után tanúja lehettem annak is, ahogy egymás után sorban álltak fel az emberek a lelátókon – felhívásra válaszul –, jelezve, hogy megérintette őket az üzenet, és szeretnék, ha Jézus rájuk találna életük szemétdombján. Számomra ez volt a legmeghatóbb pillanat… A saját szememmel látni, hogy szívek fogadták be Isten éltető szavát és életek változtak meg. Mert nem csak az a 40 000 ember volt jelen, hanem Ő is, akinek a Nevében összegyűltünk.
Nagy örömet okozott az is, hogy a koncert végén különleges Jézus Bibliával térhettünk haza. Bár az élmény már csak az emlékeinkben él tovább, az a Személy, aki akkor jelen volt közöttünk, továbbra is velünk marad – és Őrá, aki szüntelen keres minket, mi is rálelhetünk a Biblián keresztül.
Ez volt az a nap, ami felejthetetlenül él bennem tovább, mert Hozzá terelt közelebb – Hozzá, akinek minden egyes napomat köszönhetem.
Timi:
Engem Caramel, Pintér Béla, Bethel Music zenéje, és Mike Sámuel beszéde is nagyon megérintett, de mindegyik előadó éneke és felszólalása csodás volt, végig érezhettük Isten jelenlétét, ahogy a tömeget összefogta. Annyira jelen volt a Szentlélek, miközben dicsőítettük Őt együtt! Én egy nagy teherrel, fájdalommal, gyásszal mentem oda, s egyszerre sírtam és nevettem…
Isten gyógyított, és bizony vannak olyan nehézségek, amelyeken csak az Ő dicsőítése segít, tehát az elhatározás, hogy „én, Istenem akkor is imádlak és dicsőítelek, ha fáj, mert te mindennél jobban szeretsz és te mindenek felett való vagy!”
Ez az a lépés, ami begyógyítja a sebeket! Ha el akarunk ide jutni, akkor egy mélyebb szintet tud lépni a kapcsolatunk az Úrral! Őt megélni és dönteni mellette, ha nem értjük a miért-ekre a választ, ha fáj, ha nehéz… Ehhez persze nem kell egy ilyen volumenű rendezvény, de nekem ez jelen helyzetben segített, mert hittársak voltak ott, akikkel ezt együtt éltük meg, maga az embertömeg dicsőítése, és az ima pedig úgy szállt fel Istenhez, hogy szinte érezni lehetett a súlyát.
Mindig is emlékezni fogok erre az alkalomra, az Úr csodás jelenlétére, hab a tortán pedig az ajándék Jézus Biblia volt. Már sok Biblia megfordult a kezemben, de ilyen jó és modern magyarázatúval még nem találkoztam, sokat segít az Ige megértésében. Nagyon örültem a „Bella Girl” találkozónak is azokkal a lányokkal, akiket elhívott Isten e csodálatos szolgálat betöltésére. Remélem, hogy ezt hamarosan megismételhetjük, és már nagyon várjuk a következő Ez az a nap!-ot!
