Az utóbbi egy-két napban többször is becsuktam egy reklámot az interneten, ami azt hangoztatta, hogy most vásároljak az AliExpress-en, mert nagy kedvezmények vannak a szinglik napja alkalmából. Először nem foglalkoztam vele. Aztán amikor már többedik alkalommal bukkant fel ugyanaz a hirdetés, úgy voltam vele, megnézem, mi is ez, mert még nem hallottam ilyesmiről.
Mint kiderült, a szinglik napja (november 11.) egy nem hivatalos ünnep Kínában, amit néhány egyedülálló, egyetemista srác kezdett el ünnepelni még a ’90-es években. Nem véletlenül választották ezt a napot az évből, az ún. „dupla 11-est”, hiszen a 4 darab egyes a szingliséget hangsúlyozza. Azóta ez a szokás egyre inkább elterjedt, nem csak Kínában, hanem az egész világon. Főleg mióta egy kínai webáruház, az Alibaba (nemzetközi viszonylatban AliExpress) nagy leárazásokkal rukkolt elő ehhez a naphoz köthetően 2009-ben. 2009 óta pedig egy hatalmas gazdasági jelenséggé, sőt, a világ legnagyobb shopping-eseményévé nőtte ki magát, ami most már nem csak erre az egy napra szól, hanem egy több hetes leárazási kampánnyá alakult át. Már szinte csak gazdasági, pénzügyi elemzéseket találtam róla, amikor rákerestem. A feltételezett eredeti indítékok (a szingliség tisztelete, társadalmi elfogadtatására irányuló törekvések) szinte eltűntek a piaci érdekek olvasztótégelyében.
Mielőtt azt hinnétek, hogy gazdasági elemzést fogok írni, szeretnélek megnyugtatni titeket, hogy eszem ágában sincs. Sokkal inkább azért kezdtem el leírni a gondolataimat, mert rendkívül felbosszantott ez a jelenség, és szeretném felhívni a figyelmeteket pár olyan dologra, ami szerintem téves alapja ennek az egésznek.
Egyrészt, eleve túlzásnak tartom, hogy lassan kb. mindennek külön ünnepnapja van. Olyan sok világnap van, hogy egy napra akár két-három is jut egy évben – úgy látszik, 365 nem volt elég a világnak… Nem azt mondom, hogy ne legyen egy se, csak azt, hogy ennyit, amennyi most van, már senki sem tud – és nem is akar – észben tartani. Azzal, hogy kinevezünk egy napot a szinglik napjának, szerintem leginkább két dolgot közvetítünk. Először is, napjainkban amúgy is kiélezett ellentét feszül a szingliség és párkapcsolat között. Azzal, létezik Valentin-nap is és szinglik napja is, csak tovább hangsúlyozódik ez az ellentét. Aki Valentin-napon azon szomorkodik, hogy miért nincs párja, az a szinglik napján sem fogja tudni a szingliségét felszabadultan ünnepelni. Másodszor, azt is éreztetjük, hogy egy nap figyelem elég ennek a témának, ugyanúgy, mint az összes többinek. Ez a napja, és kész. Mint az anyák napjának.
Mintha csak akkor lenne itt az ideje megköszönni vagy élvezni valamit, amikor a napja van. Aki éppen élvezi azt, hogy egyedülálló, az nem csak ezen a napon élvezi. Aki viszont nem örül ennek az állapotnak, az nem valószínű, hogy jobban el tudja fogadni ezt emiatt az egy nap miatt, amikor reflektorfénybe kerül a szingliség dicsérete, sőt! Csak jobban frusztrálja majd, hogy mások ezt élvezik, ő pedig nem tudja.
Másrészt, úgy látom, hogy mivel ezt a napot is nagy akciókkal és mértéktelen vásárlással kapcsolják össze, téves elképzeléseket táplál az emberekben. Azért vásároljak most, mert szingli vagyok? Azért vannak leárazva dolgok, hogy az egyedülállóak ünnepelhessék magukat? Tényleg az az ünneplés, hogy mindenféle – sokszor felesleges, csak jól reklámozott – dolgot összevásárolok magamnak? Csak nem azt gondoljuk, hogy az olcsó cuccok kárpótolnak minket azért, mert nincs társunk? Egyáltalán miért várjuk, hogy kárpótoljanak, kielégítsenek? A webáruházak gátlástalan kampányai rossz vágányra terelik az egész kérdéskört. Elterelik a figyelmet a lényegről – ha már egyszer ott tartunk, hogy kineveztünk egy napot a szinglik napjának. Ha esetleg valaki tényleg ünnepelni akar, akkor inkább minőségi időt kéne töltenie saját magával, nem?
Vagy még inkább Istennel. Nem tudom, hogy ha szinglik vagytok, hogyan élitek meg a szingliséget: örültök, hogy önálló életet éltek, vagy sóvárogva vágytok egy társra.
De mindkét esetben tudnotok kell, hogy sem más emberek, sem megvásárolt holmik nem tesznek teljessé.
Egyedül Isten képes erre. És egyébként sem a kapcsolati státuszod határoz meg, hanem hogy aki az egész világot teremtette, ő alkotott téged is. Az Ő csodálatosan értékes, különleges teremtménye vagy.
Hadd emeljem ki még egyszer, nem a kapcsolati státuszod határoz meg. Ezért választottam a fenti képet a cikkhez, hiszen a “szingli “és a “kapcsolatban” állapotokon kívül egy harmadikat is említ: „dicsőséges céllal elfoglalva”. Olyan jó, hogy szingliként és kapcsolatban élőként is lehet dicsőséges célunk, amit Urunktól és Megváltónktól kaptunk. Beszéljünk a benne meglelt bocsánatról és szabadságról másoknak és szeressük a körülöttünk lévőket.
A világ azt hirdeti, hogy habzsolj a szinglik napján. Habzsold a termékeket, az élvezeteket. Ha más nem szeret, szeresd magad. Ezen a napon, mert ez a napja. Mintha ez tenne boldoggá… Miért kell a szingliségből is üzletet csinálni?! Szomorú, hogy mindent pénzzel, tárgyakkal akarunk kompenzálni.
Bár nekem sincs párom, de egészen eddig nem is tudtam, hogy létezik szinglik napja és most sem akarnék túlköltekezni csak amiatt, hogy magamat ünnepeljem. Inkább, ha csak tehetem, elmegyek egyedül sétálni, futni a természetbe, és dicsérem az én Megváltómat, aki az önbecsülésem alapja és aki dicsőséges célt adott nekem. Ez nem kerül semmibe, és nincs dátumhoz kötve.
Szeretettel, Reni
