Bella Lányok Jeles napok Kapcsolatok

Jön a baba, jön az áldás

Ha hirtelen jött a várandósságod, a babád nem tervezett, az apukája lelépett vagy hasonló dolgokon mentél át, akkor tudd, hogy Isten egy hűséges Isten! Bízz benne! Embereket fog használni, hogy megáldjon téged, hogy anyagilag és minden téren az életed egyenesbe jöjjön. Sose félj segítséget kérni! Az élet a legdrágább, ne hagyd, hogy a félelem az abortusz felé sodorjon! Alapítványok, keresztény szervezetek is dolgoznak azon, hogy a bajba jutott kismamák ne adják fel. Anyának lenni jutalom, ezt sose feledd!

A mondás úgy tartja:

…ha Isten ad egy báránykát, akkor legelőt is ad hozzá.

Több keresztény házaspártól hallottam ezt, akik elmondták, hogy a baba érkezésekor mennyire áldottak lettek. Hadd meséljem el a személyes történetemet ezzel kapcsolatban.

Amikor a gyermekünk megfogant, a férjemmel közös életünk legsötétebb időszakában voltunk épp, egy kicsi és hideg munkásszállón. Az életünk szinte minden területe mélyponton stagnált és arra a döntésre jutottunk, hogy külföldre költözünk. Akkor még nem tudtam, hogy várandós vagyok, csak két héttel később derült ki, amikor már lakásfelújítottunk. Úgy költöztünk ki, hogy egy régi ismerős lelakott lakásában lakhattunk, azzal a feltétellel, hogy azt egyben fel is újítjuk. A lakbér ára volt a munkánk. A konyha- és fürdőszoba csempéket levertük, új és kevesebb modern csempe került fel a falakra. Laminátot tettünk le, több újításra is sor került. A babavárás első hónapjaiban különösen érzékeny voltam a szagokra, a nagy felfordulásban, fűrészpor- és vakolatszagban aludni nem volt kellemes. Szerencsére a férjem testvére sokat segített, ő mesterember és nála is aludhattunk, amikor a felújítás kellős közepén jártunk. Ebben az egyszobás lakásban éltünk, 28 négyzetméteren.

Egy szervezet megkérdezte, miben segíthet, mivel a férjem is hónapokkal később kapott csak munkát és a papírügyek is húzódtak, én pedig nem dolgozhattam, hisz már szemmel láthatóan gömbölyödött a hasam, amikor meglettek a hivatalos papírjaim.

Ahogy a Biblia elején – a sötétség és a kietlenség közepette Isten szólt –, a mi életünkben is felcsillant a reménysugár. 

Embereken keresztül kezdett bennünket Isten szép lassan megáldani. Kaptunk két ismeretlen jótevőtől babaruhákat egy éves korig, és egy babadolgokat kölcsönző boltból szereztünk be babakocsit és egyéb kellékeket, amiket nem tudtunk volna az akkori költségvetésből megvenni. Rokonok adtak kiságyat. Pár héttel a baba megszületése előtt egy itteni család megtudta, hogy nem állunk túl jól, és szintén megleptek bennünket: csillogó, minőségi és habos-babos ruhácskákat kaptunk.

Azon a napon egészen hajnalig nem tudtam aludni, olyan nagy volt a hála a szívemben Isten felé. Csak áldottam őt, mert láttam, hogy nem hagy cserben. Mire a kis jövevény megérkezett, a lakásunk otthonossá varázsolódott.

Úgy tudtam öltöztetni a kis csöppséget, mint a jómódúak. Isten megadta azt, amit ígért: élelmet, vizet (a jó minőségű ivóvíz nagy kincs, csak nekünk tűnik mindennapos dolognak), a ruházkodáshoz szükséges dolgokat és a lakhatást. Sőt, mindezeken felül is meg akar ajándékozni bennünket, mert ő egy szerető apa.

Imában Isten elé vittem azt a szívem vágyát, hogy a magzatnak, amíg fejlődik, mindig legyen elegendő és jó minőségű tápanyaga. Csodamód mindig volt reggelire friss gyümölcs, sok tejterméket ettem, mindig volt bőségesen ennivalóm, ha kívánós is voltam. Ráadásul vitaminokat is vittem be a szervezetembe, a szülész-nőgyógyász orvosom különösen kedves volt: ingyen adott jó pár doboz kismama vitamin-tablettát.

Most pár hete egy három szobás, gyönyörű, új építésű házba költöztünk be. Egy szervezet segített bennünket hozzájutni a házhoz, amelynek a lakbére ugyanannyi jutányosan, mint az előző egyszobásé volt. A kislányunkon látjuk, hogy mennyire örül a tágas térnek. Itt szabadon sikítozhat, verheti a játékait a földhöz, mivel nem kell aggódnunk amiatt, hogy az alattunk lakók már megint fogják a fejüket. A tágas ablakainkból sok-sok madarat, fákat láthatunk, és nem az autópályát, mint az előző lakásban. Mindezeket a jótéteményeket Istennek tulajdonítom. Övé a föld, övé minden élő és minden dolog, ami körülöttünk van. Mindezt nekünk szeretné adni. Felemelt bennünket egy olyan pozícióba, mint a gazdagokat. Őt áldom ezért.

Olyan életem van, amiről csak álmodtam. Miért? Mert Isten megígérte, hogy az övéit nem hagyja cserben!

Viktória

A cikk szerkesztésében Ónodi Krisztina is közreműködött.

Mi a Te véleményed? Szólj hozzá! - Nagyon kíváncsiak vagyunk Rád is!

%d bloggers like this: