Számodra mit jelent ez a kifejezés, hogy magyar kultúra? Mi jut eszedbe róla?
Népzene? Bartók Béla? Petőfi? Matyó hímzés? Most mosolyogsz, ugye?
Pedig a magyar kultúra nem csak a régmúlt idők kincseiből áll, hanem mindenből, amely kifejezetten magyar és értékes, legyen az zene (akár könnyű zene), különleges ételek, művészeti alkotások.
Itt vannak például az úgynevezett hungarikumok. Tudod, mik azok? Nézzük, mit ír erről a tinikorú Wikipédia:
Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék,…
Ilyen a Csabai kolbász, a Herz szalámi, a Vizsolyi Biblia, Puskás Ferenc focista életműve, az Unicum, a szürkemarha, a fröccs és így tovább. Összesen 60 ilyen dolog van – lásd Wikipédia.
De a csodálatos és sokszínű kultúránknak csupán töredékei a hungarikumok.
Lehet, hogy most a magyar irodalom nem kedvenceid között van, mert egy iskolai tantárgy, de nem az. Csodálatos és állandóan bővülő tárház ez. Versek, regények, novellák, melyek tele vannak életérzésekkel, szerelemmel, bánattal, boldogsággal…
Vagy voltál már Budapesten a Nemzeti Galériában? Fantasztikus…. Hogy képes egy emberi kéz ilyeneket festeni, megálmodni….
Mikor 17 évesen egyszer ott jártam, megálltam egy kép előtt – Siratók a címe. Nem igazán tudnám most leírni azt az érzést, amit ott éreztem. Csak álltam előtte és percekig néztem. (Pedig tudvalevő, hogy nem vagyok nagyon oda a festészetért…)
