{"id":7220,"date":"2022-06-17T17:22:14","date_gmt":"2022-06-17T15:22:14","guid":{"rendered":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/?p=7220"},"modified":"2024-04-05T16:52:04","modified_gmt":"2024-04-05T14:52:04","slug":"koszonet-egy-ballago-emlektarsolyabol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/?p=7220","title":{"rendered":"K\u00f6sz\u00f6net egy ballag\u00f3 eml\u00e9ktarsoly\u00e1b\u00f3l"},"content":{"rendered":"

Lassan egy id\u0151szak v\u00e9g\u00e9hez \u00e9rkezem. H\u00e1rom \u00e9v egyetem ut\u00e1n, hamarosan dolgozni fogok, de m\u00e9g nem tudom, hogy hol. Viszont \u00f6r\u00f6m van bennem, mert b\u00e1r stresszes ez a bizonytalans\u00e1g, m\u00e9gis olyan j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, hogy ennyi ideig kitarthattam. Sokszor legsz\u00edvesebben meg\u00e1lltam volna, de voltak, akik tov\u00e1bbrugdostak ezen a g\u00f6r\u00f6ngy\u00f6s, kem\u00e9ny, meger\u0151s\u00edt\u0151 \u00e9s megfegyelmez\u0151 \u00faton. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m nektek, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy ennek a v\u00e9ge valami \u00fajnak a kezdete. Ha Te is \u00e9ppen egyetemr\u0151l ballagsz id\u00e9n – Isten ma azt mondja Neked -, hogy k\u00edv\u00e1nja, hogy veled is t\u00f6rt\u00e9njen meg az, ami velem. Tapasztald meg Isten csod\u00e1latoss\u00e1g\u00e1t, hogy mikor minden rem\u00e9nytelennek t\u0171nik, \u0150 felt\u0171nik, \u00e9s megment.<\/strong><\/p>\n

\n

Mikor megsokasodtak bennem az \u00e9n agg\u00f3d\u00e1saim: a te vigasztal\u00e1said megvid\u00e1m\u00edtott\u00e1k az \u00e9n lelkemet.\u201d Zsolt\u00e1rok 94: 19<\/p>\n<\/blockquote>\n

 K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy kitartott\u00e1l mellettem, Istenem! \u00c9s, hogy most is ezt teszed. Te vagy a bizonyoss\u00e1g, hogy \u00e9rdemes, \u00e9s hogy nincs v\u00e9ge. Nincs eg\u00e9szen v\u00e9ge. Azt \u00e9rzem, hogy az \u00e9let egyetem\u00e9n j\u00e1rok m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta, \u00e9s \u00e9lvezem. Mert ez a val\u00f3s kih\u00edv\u00e1s, ezen az egyetemen helyt\u00e1llni. Adj szolg\u00e1dnak b\u00f6lcs sz\u00edvet, \u00e9s tan\u00edts engem is \u00fagy sz\u00e1ml\u00e1lni napjaim, hogy ilyen sz\u00edvhez jussak. Tudom, hogy m\u00e9g sokat kell tanulnom.<\/strong><\/p>\n

        Istenem, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m<\/strong>. Ez egy szem\u00e9lyes dolog, kicsit k\u00ednos is nekem. De m\u00e9gis hozz\u00e1d sz\u00f3lok. Meg\u00e1ldott\u00e1l a legcsod\u00e1latosabb aj\u00e1nd\u00e9kkal, amit ember az \u00e9n helyzetemben kaphat: lelki er\u0151vel. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy nem l\u00e1tszik rajtam, hogy igenis vannak probl\u00e9m\u00e1im, mert nagyobb az er\u0151 bennem, mint ami a vil\u00e1gban van. Sok emberben megvan ez az er\u0151, csak sokan nem tudnak err\u0151l. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy er\u0151t adsz nap mint nap \u00f6r\u00fclni, \u00e9s nem kell a rem\u00e9nytelens\u00e9gben fetrengenem t\u00f6bb\u00e9, \u00e9s hogy ez\u00e1ltal van rem\u00e9ny m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra is. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy nem engedsz hallgatni most, mert a te csod\u00e1idat szeretn\u00e9m hirdetni.<\/p>\n

       Ha visszagondolok az ut\u00f3bbi f\u00e9l \u00e9vre, nem \u00e9rtem. Annyi neh\u00e9zs\u00e9g, annyi csoda, annyi \u00e1ld\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Neked, hogy mindig van hozz\u00e1m \u00fczeneted, hogy mindig lehajolsz hozz\u00e1m \u00e9s meg\u00e9rtesz, Istenem. Furcsa \u00e9s \u00e9rthetetlen sz\u00e1momra, hogy milyen titokzatos m\u00f3don k\u00e9sz\u00edtetted el\u0151 mindezt, \u00e9s ugyan megv\u00e1ratt\u00e1l, de nem k\u00e9st\u00e9l el. A legv\u00e1ratlanabb percben kaptam meg t\u0151led az \u00e9let\u00f6r\u00f6m\u00f6t. Ma mutatott r\u00e1 egy bar\u00e1tn\u0151m – akit szint\u00e9n t\u0151led kaptam aj\u00e1nd\u00e9kba -, hogy az \u00f6r\u00f6m \u00e9s a gy\u00f3gyul\u00e1s folyamata nem akkor kezd\u0151d\u00f6tt, amikor elkezdtem jobban \u00e9rezni magam, hanem amikor elkezdtem im\u00e1dkozni. S\u0151t, m\u00e9g enn\u00e9l is hamarabb. Akkor, amikor m\u00e1sok elkezdtek im\u00e1dkozni \u00e9rtem. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m neked azokat, akik kitartottak mellettem, mikor rossz voltam, \u00e9s azt mondt\u00e1k, j\u00f3 \u00e9s szerethet\u0151 vagyok. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy mikor b\u00e9kess\u00e9get akartam, an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmit is tegyek \u00e9rte \u00e9s eljutottam az er\u0151m v\u00e9g\u00e9ig, te akkor egy olyan \u00e9rz\u00e9st adt\u00e1l a sz\u00edvembe, mely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel r\u00e1j\u00f6ttem, hogy itt m\u00e1r nincs m\u00e1s ki\u00fat, csak te lehetsz a seg\u00edts\u00e9g. \u00c9s k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy mikor rem\u00e9nytelennek \u00e9reztem magam, akkor elvezett\u00e9l az egyetemista gy\u00fclekezetbe, ahol m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151h\u00f6z \u00e9rkezhetett az \u00e9letem. M\u00e1r r\u00e9g ott volt az \u00e9letemben ez a m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151, csak nem vettem \u00e9szre, mert elrejtetted. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, a b\u00f6jtt\u00e1rsaimat, a k\u00f6z\u00f6s b\u00f6jt\u00f6t, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m az egy\u00fctt im\u00e1dkoz\u00e1sokat, a mosolyokat, mindent, amit ebben a gy\u00fclekezetben kaptam. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a t\u00e1rsaimat a hitharcokban. A sz\u00edvem s\u00edr, de most az \u00f6r\u00f6mt\u0151l.<\/p>\n

Szomor\u00fas\u00e1g is van bennem, igen, de ink\u00e1bb amiatt, hogy nem tudom meddig tart ez a sz\u00e9p id\u0151szak, hiszen egy \u00e9letszakasz a v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledik. Ugyanakkor v\u00e1rom, f\u00e9lelemmel telve, de a te v\u00e9delmedben, mindazt, amit ezut\u00e1n k\u00e9sz\u00edtesz el\u0151, \u00e9s ha l\u00e1zadok, te v\u00e1rj meg, mert be\u00e9rlek, a magam idej\u00e9n. Csak tarts ki. \u00c9n is megpr\u00f3b\u00e1lok. De \u00fagy \u00e9rzem, te viszed a terheim, \u00e9s m\u00e1r nem olyan neh\u00e9z ez a kereszt. Mert \u00e9rkezem, csak lassabban dolgozom fel a dolgokat, \u00e9s lassabban engedem el azt, amit itt hagyok. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy kezdek t\u00fal lenni dolgokon, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a kitart\u00f3 im\u00e1ikat azoknak, akik b\u00e1tran mernek k\u00e9rni t\u0151led. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy \u00e9n is k\u00e9rhetek, \u00e9s ha ma valaki megk\u00e9rdezn\u00e9, mi t\u00f6rt\u00e9nt velem, azt mondan\u00e1m:<\/p>\n

\n

Az \u00e9n l\u00e1bam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megt\u00e1mogatott engem.\u201d Zsolt\u00e1rok 94:18<\/p>\n<\/blockquote>\n

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy a bels\u0151 tusakod\u00e1somban gy\u0151ztem. Ezt a gy\u0151zelmet, amit kaptam, egy \u00e9leten \u00e1t \u0151riznem kell, \u00e9s sokszor meg\u00faj\u00edtanom.<\/strong> De ahogy J\u00e1kob is gy\u0151z\u00f6tt, \u00e9s nem veszett el, \u00edgy nekem is van rem\u00e9nyem. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy b\u00e1r m\u00e9g tart a harc legbel\u00fcl, de a kegyelem azt is v\u00e9ghez viszi, hogy ennek is v\u00e9ge legyen.<\/p>\n

       Amikor az egyetemista gy\u00fclekezetben im\u00e1dkoztam k\u00e9t l\u00e1nnyal, nem is sejtettem, hogy ennyire meg fog \u00e1ldani Isten, \u00e9s \u0151szint\u00e9n, nem hittem, hogy teljes\u00edti a k\u00e9r\u00e9sem. S\u0151t, nem sz\u00e1m\u00edtottam arra, hogy t\u00e9nyleg ennyire j\u00f3l is fog esni, amit ad. \u00c1ltal\u00e1ban azt tapasztaltam, hogy nem adta meg, amit k\u00e9rtem, \u00e9s megv\u00e1rakoztatott. B\u00e1r j\u00f3 lett volna b\u00edzni benne, nem ment. Csak v\u00e1rtam. Pr\u00f3b\u00e1ltam rem\u00e9lni, hogy jobb lesz \u00e9s megseg\u00edt. Ennyit akartam: hinni, hogy Isten megseg\u00edt.<\/p>\n

       Hetekig \u00fcress\u00e9get \u00e9reztem, \u00e9s v\u00e1rtam, csak v\u00e1rtam. Nem tudtam, mit tegyek, nem is volt mit tenni, ez m\u00e1r nem az \u00e9n hat\u00e1sk\u00f6r\u00f6m volt. Az er\u0151m v\u00e9g\u00e9hez \u00e9rkeztem. De Isten pont ezt a pillanatot v\u00e1lasztotta ki arra, hogy felhaszn\u00e1lja \u00e9s megmutassa az \u0150 erej\u00e9t. Ez pr\u00f3ba volt csup\u00e1n vagy meger\u0151s\u00edt\u00e9s? Mindkett\u0151, \u00e9s a pr\u00f3ba r\u00e9sze m\u00e9g most is tart. Az eg\u00e9sz \u00e9let egy pr\u00f3ba. De vannak benne sz\u00fcnetek, pihen\u0151helyek. Mikor el\u00e9rkeztem az elv\u00e1r\u00e1saim legnagyobb selejtj\u00e9hez, \u00e9s nem tudtam m\u00e1r, hogy mit tettem rosszul, hogy ez t\u00f6rt\u00e9nik velem, r\u00e1 kellett j\u00f6nn\u00f6m: egyszer\u0171en Isten engedte meg ezt, \u00e9rtem \u00e9s miattam. Az \u00e9n \u00e9rdekemben. Csal\u00f3dott voltam, \u00e9s nem tudtam elmondani senkinek. Csak annyit tudtam kiny\u00f6gni, hogy rosszul vagyok \u00e9s nem tudtam csak Istenhez sz\u00f3lni. Nem tudom megmagyar\u00e1zni mi\u00e9rt, de k\u00f6zben m\u00e9gis annyira \u00e9rthet\u0151 volt sz\u00e1momra. Mintha Isten meg\u00fczente volna, hogy hamarosan elj\u00f6n az \u00e9letembe, \u00e9s megv\u00e1ltozik valami. \u00c9s meg is v\u00e1ltozott. Nem tudom megfogalmazni, hogy mi az, de \u00e9rzem. Most m\u00e1r van er\u0151m, van rem\u00e9nyem, \u00e9s nem \u00fcl\u00f6k akkora s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben, mint r\u00e9gen. Mert Isten valamit tett, ami \u00e1ltal – magam sem \u00e9rtem hogyan -, de beengedtem egy szikr\u00e1nyi f\u00e9nyt. \u00c9s vele j\u00f6tt az eg\u00e9sz naps\u00fct\u00e9s.  Isten nagy dolgokat k\u00e9sz\u00edt sz\u00e1momra. Ez r\u00e9miszt\u0151, ugyanakkor egyben csod\u00e1latos. Mi van, ha elbukok? Mi van, ha kudarcot vallok? \u00c9s mi van, ha nem siker\u00fcl els\u0151re minden, ahogy szeretn\u00e9m? Akkor siker\u00fcl \u00fagy, ahogy Isten szeretn\u00e9. Van, hogy megenged dolgokat, de neki is f\u00e1j a sz\u00edve, hogyha szenvedni l\u00e1t minket. De ut\u00e1na a legv\u00e1ratlanabb pillanatban felder\u00fcl az \u00e9g. Mag\u00e1t\u00f3l. Teljes\u00fclt az im\u00e1m, \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1s ember\u00e9, aki \u00e9rtem im\u00e1dkozott. Mag\u00e1t\u00f3l, \u00faj gy\u00fcm\u00f6lcs terem. N\u00e1lam sem j\u00f6tt ez k\u00f6nnyen, ahogy Ady is \u00edrta az egyik vers\u00e9ben (Az \u00dar \u00e9rkez\u00e9se). Nem j\u00f6tt vigadozva, hanem h\u00e1bor\u00fas \u00e9jjel, \u00e9s az \u00e9n ifj\u00fas\u00e1gom most kelt \u00e9letre. Mert Isten n\u00e9lk\u00fcl semmi vagyok. \u00c9s mert nem hangosan, harson\u00e1val j\u00f6tt Isten az \u00e9letembe, hanem hajnalod\u00e1skor, mikor csak \u00e9n \u00e9reztem. Nem l\u00e1ttam. Csak \u00e1tsuhant az ablakon. \u00c9s r\u00e1m kacsintott, nem felejtette el, hogy velem maradjon. Mag\u00e1t\u00f3l tudta, hogy mire van sz\u00fcks\u00e9gem \u00e9s mikor. Ez a kegyelem.<\/strong><\/p>\n

Stefi<\/p>\n

When I don\u2019t feel like I\u2019m worth defending,<\/em><\/p>\n

When I\u2019m tired of all my pretending,<\/em><\/p>\n

Hold on to me.<\/em><\/p>\n

When I start to break in desperation,<\/em><\/p>\n

Undeneath the weight of expectation,<\/em><\/p>\n

Hold on to me.<\/em><\/p>\n

Hold onto me, when it\u2019s too dark to see you,<\/em><\/p>\n

When I am sure, I have reached the end,<\/em><\/p>\n

Hold on to me, when I forget I need you,<\/em><\/p>\n

When I let go, hold me again.<\/em><\/p>\n

Lauren Daigle: Hold on to me<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Lassan egy id\u0151szak v\u00e9g\u00e9hez \u00e9rkezem. H\u00e1rom \u00e9v egyetem ut\u00e1n, hamarosan dolgozni fogok, de m\u00e9g nem tudom, hogy hol. Viszont \u00f6r\u00f6m van bennem, mert b\u00e1r stresszes ez a bizonytalans\u00e1g, m\u00e9gis olyan j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, hogy ennyi ideig kitarthattam. Sokszor legsz\u00edvesebben meg\u00e1lltam volna, de voltak, akik tov\u00e1bbrugdostak ezen a g\u00f6r\u00f6ngy\u00f6s, kem\u00e9ny, meger\u0151s\u00edt\u0151 \u00e9s megfegyelmez\u0151 \u00faton. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m nektek, \u00e9s… \/ TOV\u00c1BB OLVASOM \/<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":7226,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":"","jetpack_publicize_message":"","jetpack_publicize_feature_enabled":true,"jetpack_social_post_already_shared":true,"jetpack_social_options":{"image_generator_settings":{"template":"highway","enabled":false}}},"categories":[422],"tags":[],"jetpack_publicize_connections":[],"aioseo_notices":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/i0.wp.com\/bellagirlmagazin.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/06\/roses-1566792-960-7201jo.jpg?fit=900%2C500&ssl=1","views":"","jetpack-related-posts":[],"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7220"}],"collection":[{"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7220"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7220\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7227,"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7220\/revisions\/7227"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/7226"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7220"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7220"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/bellagirlmagazin.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7220"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}