Ajánló

Emma és Bekka

írta: BellaGirl

“ – Semmi baj – vágta rá Nóra. – Viszont mi lenne, ha közben ismerősnek jelölnénk a Facebookon, hogy addig is tudjunk egymásnak üzenni?
– Hát, az nem fog menni – nevette el magát zavartan Emma –, mert nincs okostelefonom. Csak telefonálni lehet vele.
A többi négy lány értetlenkedve meredt Emmára. Végül Rebeka szólalt meg.
– De otthon csak van számítógépetek? Biztos rajta vagy a Facebookon?! Vagy Instán? Twitteren? – kérdezgette Bekka, miközben Emma egyre csak a fejét rázta.
– Nem, egyiken se vagyok fenn.” (idézet a könyvből) 

Mindenekelőtt feltenném a kérdést: tényleg ekkora „tragédia”, hogy valaki nincs fenn Facebookon? Nos, a könyvben szereplő tinilányok szerint igen, és biztos vagyok benne, hogy sokan közületek is teljesen alapvetőnek tartják, hogy legalább egy közösségi média platformon jelen legyen valaki. Mert hát oké, ha talán nincs Insta, Snapchat, Twitter és TikTok profilod egyszerre, de azért na, a Facebook a minimum. Ha valakinek egyik sincs, mint a könyv egyik főszereplőjének, Emmának, az meg szépen megkapja a „kedves” megjegyzéseket. Emma osztálytársainak is megvolt erről a véleményük, amit a fejezetcím is érzékeltet, ahonnan az idézetet vettem: Lány a múltból. Hiszen a telefonálás, SMS-ezés már a múlté, a 21. században élünk, kérem! Milyen élete lehet annak, akinek nincs Facebookja?! Jaj, szegény, belegondolni is rossz… Na, de álljon meg a menet! Szeretném leszögezni, hogy akár hiszitek, akár nem, a Facebookon és Instán kívül is van élet! Nekem gimnazista koromig nem volt Facebook-profilom, csak e-mail címem, és ezt utólag belegondolva sem bánom. Szerintem fel kell nőni valamilyen szinten ahhoz, hogy felelősséggel tudjon használni az ember egy közösségi médiaoldalt. Tudnia kell, hogy hogyan viselkedik egy nyilvános felületen, milyen kommenteket ír, mit oszt meg. És ezzel egyáltalán nem a Facebook vagy az Insta ellen beszélek, hiszen csomó hasznos dolgot lehet találni ezeken a felületeken, és én is sokszor megtapasztaltam már, hogy mekkora áldás tud lenni, hogy van Facebookom. De tudni kell nélküle is élni. Ne az legyen az életed, amit ott csinálsz, hanem csak az életed egy része!

Na, de hogy visszatérjek a könyvhöz, amiből idéztem, hadd vázoljam fel Nektek az alapszituációt. Emma új lányként érkezik egy városi gimnáziumba egy erdélyi faluból. Emma és családja keresztények, és szinte azonnal be is kapcsolódnak a helyi gyülekezetbe. Emmának nem igazán esett jól, hogy elköltöztek, de az új hely új kihívásait is Istennel akarja legyőzni. És hát a történet során nem is akármilyen kihívásokkal, helyzetekkel kell szembesülnie… Már az első napokban 4 lány szegődik mellé az új osztályából, akik segítenek neki eligazodni a suliban, és többé-kevésbé úgy viselkednek vele, mintha barátnői lennének, de Emma mégsem érzi magát egészen felszabadultnak velük. A fent idézett párbeszéd még viszonylag a történet elején hangzik el, amikor is kiderül, hogy Emmának nincs Facebookja, sőt semmilyen más közösségi média oldalon sincs profilja. Ezen persze nagyon ledöbbenek a lányok, és még inkább meg lesz a véleményük – persze csak Emma háta mögött – az egyébként is szerény, és nem a legújabb divat szerint öltözködő, új lányról. Egy szerelmi ügy félreértése miatt a 4 lány – köztük a címben megnevezett Bekka – egy olyan Facebookos „játékba” bonyolódik, aminek aztán majdnem nagyon csúnya vége lesz… Mi folyik a Facebookon és mi történik a valóságban? Vajon ki tudnak békülni a lányok azután, hogy mindenre fény derül? Tényleg olyan egyszerű a szerelem, mint gondolják? Talál igaz barátnőket Emma? Olvassátok el a könyvet, és megtudhatjátok a részleteket! 😊

A könyvet én egyébként karácsonyra kaptam egy kedves ismerősömtől, és nekem összességében nagyon tetszett. Aktuális problémákat vet fel, ami szerintem minden mai tinilánynak ismerős lehet. A könyv borítóján az áll, hogy 14 éves kortól ajánlják, én 13-16 éves lányoknak ajánlanám leginkább. Szerintem ők az a célkorosztály, akikhez a legjobban szól, akikhez legközelebb áll. De ennek ellenére idősebbeknek is teljesen élvezhető lehet, tartalmilag minden elismerésem. Nagyon örülök, hogy ilyen modern témában is íródnak keresztény szemléletű, ifjúsági regények!

A kiadóról: „Az Örömhír Alapítvány az angliai ’4H’ Magyar Misszióval közösen kiírt harmadik pályázatán újabb magyar szerzőket fedezett fel és bátorított aktuális, keresztény ifjúsági regények írására. P. Klement Edina regénye egyike az első díjjal értékelt műveknek.”

Írta: Tóth Renáta Anna

Mi a Te véleményed? Szólj hozzá! - Nagyon kíváncsiak vagyunk Rád is!

%d bloggers like this: