Ez a Bella Girl cikksorozat harmadik része. Az előző részben a ruháink mögötti láthatatlan munkáról volt szó. Most arra nézünk rá, mi rejtőzhet a telefonjaink és elektronikai eszközeink mögött. A telefon, amit naponta kézbe veszel, fémekből, ásványokból, akkumulátorokból, chipekből és rengeteg emberi munkából áll. Üzenetek, képek, zene, videók, közösségi média, térkép, jegyzetek — szinte az egész életünk belefér egy tenyérnyi eszközbe.
De miközben a telefonunkat nézzük, ritkán gondolunk arra, honnan jöttek az anyagok, amelyekből készült.
Kobalt, tantál, koltán — nehéz szavak, súlyos történetek
A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ egyik legfontosabb kobaltforrása: az USGS adatai szerint 2024-ben a világ kobalttermelésének körülbelül 75%-át adta. Ugyanez az ország a világ tantáltermelésében is vezető szerepet játszott, a globális termelés körülbelül 51%-ával.
A kobalt sok lítiumion-akkumulátor gyártásában fontos alapanyag, így közvetetten telefonokhoz, laptopokhoz és más elektronikai eszközökhöz is kapcsolódik. A tantált pedig főként elektronikai alkatrészekben, például kondenzátorokban használják; ezek mobiltelefonokban, számítógépekben és más hordozható eszközökben is megtalálhatók.
Az egyik ilyen anyag a tantál, amelyet a tantalitból, közismertebb nevén koltánból állítanak elő.
A koltán, az ón, a volfrám és az arany együtt az úgynevezett konfliktusos ásványok közé tartoznak. Az Európai Unió konfliktusos ásványokról szóló szabályozása is ezt a négy ásványt emeli ki — angol rövidítéssel 3TG: tin, tantalum, tungsten, gold —, mert ezek kereskedelme egyes területeken fegyveres konfliktusokat finanszírozhat, vagy kényszermunkához kapcsolódhat.
Gyerekek a bányákban
Az Amnesty International már korábban dokumentálta, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban kisüzemi, gyakran kézi erővel működő bányákban gyerekek is dolgoznak veszélyes körülmények között — olyan helyeken, ahol a biztonságos munkavégzés legalapvetőbb feltételei is hiányoznak.
Az amerikai munkaügyi minisztérium a Kongói Demokratikus Köztársaság esetében gyermekmunkával és kényszermunkával összefüggő kockázatként sorolja fel többek között a kobaltot, az aranyat, a tantálércet, az ónércet és a volfrámércet is.
A bányákban a munka sokszor kézi erővel történik: egyszerű eszközökkel, vödrökkel, kalapácsokkal, vésőkkel, vagy akár puszta kézzel. A szűk járatok, omlásveszélyes tárnák, rossz szellőzés és védőfelszerelés hiánya miatt a munka életveszélyes. A fegyveres csoportok pedig sok helyen nemcsak a bányákat, hanem az emberek életét is ellenőrzésük alatt tartják.
2024-ben a Reuters arról számolt be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt elhangzott: a lázadók által elfoglalt Rubaya koltánbányászati térségben a kitermelés megadóztatása akár havi 300 000 dollár bevételt is hozhatott fegyveres csoportoknak. Az Associated Press ugyancsak beszámolt Rubaya jelentőségéről, mint okostelefonokhoz is kapcsolódó koltán/tantál lelőhelyről.
A teremtett világ is szenved
A történet nemcsak az emberekről szól, hanem a teremtett világról is. A WWF szerint az illegális bányászat — különösen a koltán kitermelése elterjedt a keleti síkvidéki gorillák élőhelyén, és hozzájárul az élőhelyek pusztulásához is.
Mit kérdezhetsz, amikor új telefonra vágysz?
- Tényleg szükségem van új modellre, vagy a mostani még működik?
- Meg tudom javíttatni, amit lehet?
- Vásárolhatok használt vagy felújított készüléket?
- Gondoskodom arról, hogy a régi eszközeim újrahasznosításba kerüljenek?
- A telefonom az értékem része lett, vagy csak egy eszköz, amelyet használok?
Isten világában az ember nem árucikk. Nem eldobható munkaerő. Nem névtelen kéz egy bányában. Hanem Isten képmása.
Nem minden telefon mögött tudjuk pontosan végigkövetni az egész ellátási láncot. De azt már tudjuk, hogy az elektronikai eszközeink világa nem független a háborúktól, a gyermekmunkától, a kényszermunkától és a természet pusztulásától.
A kérdés nem az, hogy tudunk-e tökéletesen vásárolni. A kérdés az, hogy hajlandók vagyunk-e éberebben élni.
Szerző: Kóber Ildikó
Ildikó keresztény misszionárius, akinek szívügye az emberi méltóság védelme, a kiszolgáltatott emberek támogatása és a modern kori rabszolgaság elleni küzdelem.
53 évesen, egy személyes tragédiát követően ismerte meg Jézust, ami gyökeresen megváltoztatta az életét.
A YWAM Bibliaiskolájában folytatott tanulmányai és afrikai missziós tapasztalatai után Magyarországon kapott elhívást a szolgálatra.
Képzésekkel, előadásokkal és szemléletformáló tevékenységével arra bátorítja az embereket, hogy felismerjék Istentől kapott méltóságukat és valódi identitásukat, és megtapasztalják a Jézus Krisztusban elérhető szabadságot.
Küldetése, hogy hangot adjon a kiszolgáltatottaknak, reményt ébresszen az elesettekben, és felhívja a figyelmet az emberi élet felbecsülhetetlen értékére.
ildiko.kober@om.org
Források:
1. USGS: Congo (Kinshasa) – National Minerals Information Center – https://www.usgs.gov/centers/national-minerals-information-center/congo-kinshasa
2. USGS: Niobium and Tantalum Statistics and Information – https://www.usgs.gov/centers/national-minerals-information-center/niobium-and-tantalum-statistics-and-information
3. European Commission: Conflict Minerals Regulation explained – https://policy.trade.ec.europa.eu/development-and-sustainability/conflict-minerals-regulation/regulation-explained_en
4. Amnesty International: This is what we die for – https://www.amnesty.org/en/documents/afr62/3183/2016/en/
5. U.S. Department of Labor: Findings on the Worst Forms of Child Labor – Democratic Republic of the Congo – https://www.dol.gov/agencies/ilab/resources/reports/child-labor/congo-democratic-republic-drc
6. Reuters: UN says Congo rebels generating $300,000 monthly in seized mining area – https://www.reuters.com/world/africa/un-says-congo-rebels-generating-300000-monthly-seized-mining-area-2024-09-30/
7. Associated Press: M23 rebels seize key smartphone mineral mining town in eastern Congo – https://apnews.com/article/efeccc189dfa64a2a010fd3240fc3880
8. WWF: Eastern Lowland Gorilla – https://www.worldwildlife.org/species/gorilla/eastern-lowland-gorilla/
