2026. május 15-én Balassagyarmaton, a Szent Imre Katolikus Főgimnáziumban került sor a kreatívírás-workshopra, amelyet középiskolás diákoknak szerveztem. Összesen hét diák jött el; közülük öten tizenegyedik, ketten pedig kilencedik osztályba járnak. Többnyire lányok vettek részt az alkalmon, amelynek célja az elmélyülés volt.
Szabad teret szerettem volna biztosítani a diákoknak, hogy békés légkörben gondolkodhassanak Istenről és önmagukról. Az írásokat az alkalom végén nem kellett felolvasniuk, így nem nehezedett rájuk nyomás vagy bizonyítási kényszer.
Az alkalom két részből állt, és összesen 120 percet, azaz két órát vett igénybe. Az első részben egy ismerkedést segítő játékkal kezdtünk: mindenkinek mondania kellett magáról két igaz és egy hamis állítást, a többieknek pedig ki kellett találniuk, melyik volt a hamis.
Ezt követően megkérdeztem a diákokat, mit gondolnak, mit jelent a megtérés. Egyikük azt válaszolta:
a megtérés azt jelenti, hogy megváltoztatod a gondolkodásmódodat.
Meglepett a válasza, valamint az egyenessége és határozottsága is. Úgy éreztem, nagyon közel jár, és ezt el is mondtam neki.
Ezzel vezettem fel azt a részt, amikor megosztottam velük, hogyan végezte el bennem Isten, hogy döntsek az Ő követése mellett. Elmondtam, hogy sokat kételkedtem magamban, és sokat küzdöttem az önképemmel, de Isten új szívet adott: hússzívet. Bár most is küszködöm ezekkel a dolgokkal, Ő megváltott, ezt biztosan tudom és hiszem. Arra hívtam őket, hogy ha még nem született döntés az életükben Jézus követése mellett, gondolkodjanak Istenről, annak tudatában, hogy előbb-utóbb mindannyiunknak döntenünk kell.
Ezután a diákok választhattak a bibliai igeversek és a kérdéskártyák közül egyet vagy többet, majd húsz percig önreflexiót és saját gondolatokat írhattak ezek alapján. Ezt tízperces szünet követte.
A második részben kreatívírás-ötletek közül választhattak egyet, és arról írhattak húsz percig. Két lány jelezte, hogy otthon is folytatni fogják az írást, egy résztvevő pedig azt mondta, jó volt kiírnia magából mindent. Jó volt elgondolkodniuk olyan dolgokon, amelyeket sokszor magától értetődőnek veszünk, pedig nem azok. Egy másik résztvevő azt is elmondta, hogy ha lenne még ilyen esemény, szívesen eljönne, mert fejlesztő volt számára.
Az alkalom végén meséltem egy kicsit a Bella Girl misszióról, és mindannyian kaptak ajándékba egy-egy Bella Girl Önismereti Különszám magazint. Egy lány később visszajelzett, hogy beleolvasott a magazinba, és az egyik írás különösen megszólította. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy a workshop keretein belül a Bella Girl Önismereti Különszámot is továbbadhattam.
Hálás szívvel mondhatom el: amihez Isten adta az ötletet, abban végig vezetett és megsegített.
Téged is arra bátorítalak, kedves Bella-lány, hogy ha van egy ötleted, akármilyen kicsinek tűnik is, Isten szemében nem jelentéktelen. Ő használni tudja. Kérd Őt, és Ő adni fog ötletet, majd segít a megvalósításban is.
Szeretettel,
Stefi
