Biztos veletek is történt már olyan, hogy egy veszekedés során elvesztettétek a kontrolt. Felemeltétek a hangotokat, olyat mondtatok, amit nem kellett volna, esetleg csapkodni/hisztizni kezdtetek. Más szóval, nem is ismertek magatokra abban a pillanatban.
Ilyenkor mi történik?
Nem táplálják az egónkat, ezért elkezdjük védeni magunkat, esetleg a másikat direkt megsértjük, hogy legyünk “egyenlően” megsértettek. De ez soha nem vezet jóra. Hisz a szócsatában a visszavágás beindít egy ördögi kört, ahol mindenki azt szeretné, hogy az övé legyen az utolsó szó. Egy idő után pedig megsértődünk és azt várjuk a másiktól, hogy bocsánatot kérjen. Bedurcizunk és elvonulunk, hogy az önsajnálatban kitomboljuk magunkat. Legjobb esetben elmúlik a harag és megbocsátunk a másiknak. Rosszabb esetben a düh befolyásol minket és kihat az életünk többi pontjára is, esetleg keressük továbbra is a bosszú lehetőségét a másikkal szemben.
Hogy lehetne ezt megelőzni? Mit kéne tennünk? Mi erre a recept?
Minden ember saját magának kell feltárja a lehetőségeit. De egy dolog biztos, példát kell vegyünk olyas valakitől, aki megmutatta a helyes magatartást: Jézus Krisztustól. Igaz, ő is ember volt. Ő is volt ideges, neki is voltak érzései, akárcsak nekünk. De ő mit is csinált?
Az Atyától kért erőt, hogy helyt tudjon állni élete számos helyzetében. Ő hitt abban, hogy segítséget és támogatást kap az Atyától.
Fontos, hogy felül tudjunk kerekedni az egónkon. Mindenkinek kell egy egészséges önbecsülés, nem jó, ha nincs. De az ilyen helyzeteket higgadtan kell kezeljük. Esetleg rá tudunk ismerni a hibáinkra, még akkor is, ha nem megfelelő hangnemben adják a tudtunkra. Ezekre a helyzetekre soha nem tudunk felkészülni. Mindig spontán érnek minket, akár a legváratlanabb időpontokban. Akkor hogy is készüljünk fel?
Először el kell határozzuk magunkban, hogy nem szeretnénk idegesen visszavágni. Kérjük az Urat, hogy segítsen meg minket ezekben a nehéz pillanatokban. Küldje ránk a Szent Lelket, vezérelje szavainkat. Utána pedig erőt kell kérnünk, hogy türelmesek és megértőek legyünk a másikkal szemben. Ha netán nem sikerül elsőre megőrizni a higgadt vérünket, másodjára-harmadjára sikerülni fog. A hibás helyzetből tanulhatunk, ha önvizsgálatot tartunk. Tudni fogjuk, hogy legközelebb hogyan kell válaszoljunk.
Erőt és kitartást kívánok mindenkinek!
Az önuralom egy nehezen megszerezhető képesség és mindig fejleszteni kell. Ameddig élünk küzdenünk kell “erőnk szerint a legnemesbekért” (Vörösmarty Mihály – Gondolatok a Könyvtárban)
Írta: Unger Lilla
