Kapcsolatok

Rajongás vagy szerelem? 1. rész

Rajongás vagy szerelem?
írta: Vita Adam

Mi a különbség rajongás és szerelem között? Van egyáltalán különbség? Vita Adam, híres énekesnő, az ausztrál Bella Rae Magazin szerzője keresi erre a választ cikkünkben.

Emlékszem, amikor úgy 12 éves voltam, anyukám elvitt a nővéremmel együtt a „József és a színes, szélesvásznú álomkabát” című musicalre. Az előadáson, ami életünk első musicale volt, Tina Arena játszotta a narrátort és az Indecent Obsession együttes frontembere, az álompasi David Dixon volt József. És az a 12 éves kislány, aki akkor voltam, életében először szerelembe esett, amint megláttam őt játszani a Melbourni Művészeti Központ színpadán.  A musicalek királya, Michael Cormick és David Dixon mindketten annyira elbűvöltek, hogy hirtelen azt sem tudtam, melyikhez akarjak hozzámenni feleségül. Emlékszem, ahogy mentünk haza, én álomkóros kábulatban, először éreztem a hasamban a pillangókat és mindig csak ő járt a fejemben.

Első szerelem? Talán egy 12 évesnek. De több mint két évtizeddel később, több bölcsesség és tapasztalat birtokában már azt mondanám, hogy valójában csak rajongás volt.

Mi tehát a különbség rajongás és szerelem között?

Aközött, hogy belezúgsz vagy igazán beleszeretsz valakibe? Ez olyan kérdés, amit még a felnőttek is csak próbálnak megérteni, nem lenn fair tőlem, ha úgy tennék, mintha, mi idősebbek rájöttünk volna és megértettük volna a lényeget.

És ahogy itt ülök a szobámban, az ágyamon, gyertyafénynél, fejemen a Superman-es sapkával, az idei évről álmodozva, hogy mit akarok elérni „A Bátor és Gyönyörű Projekt”-tel, és mi a szándékom a szenvedélyemmé vált Bella Magazinnal, a szerelmen gondolkozom.

Talán azért, mert az életem óriási részét tölti ki a szerelem. Az élet, a család, a barátok, a szenvedélyek és a siker szerelmese vagyok. Szeretek mindenemmel; mindenemmel, amim van és mindennel, ami én vagyok. Nem szoktam folyamatosan randizni, mert egyetlen embernek szeretnék a hitvese lenni a hátralevő életemben. Nem tudom, hogyan ne érezzem egyszer csak azt, amit már éreztem. Még ha fáj, akkor is próbálok megtanulni folytonosan vadul (de bölcsességgel) szeretni. Az, ahogy most írom ezt a blogot, segít nekem, hogy kibogozzam, mit is jelentenek ezek a szavak a számomra. Ami persze személyes, egyedi, arra nincsenek általános szabályok. Ami egynek jelent valami, a másiknak nem féltétlenül.

Az emberi szív mélységes és titokzatos szelence, amely egyszerre hordozza magában a legmélyebb vágyaidat és sebeidet, de a félelmeidet is. Összetett, kaotikus és őrülten gyönyörű. Tárjuk hát fel.

Ha a ’90-es évek zenéjén nőttél fel, biztos jól ismered Mandy Moore „Crush című dalát. Csakúgy, mint Jennifer Paige verzióját ugyanerre a témára. Amint meglátod azt a dögös srácot, tudni fogod, miről énekelnek. Mert a tekintete átható, elbűvöl az energiája, megnevettet a vicceivel, és már csak azért is a legszexisebb, mert a mozivásznon, a színpadon, a rádióban, a magazinban találkozol vele, vagy az őt imádó rajongóinak koszorújában. Ő a legnépszerűbb srác, akit csak ismersz, az, akit minden csaj akar, és titokban abban reménykedsz, hogy észrevett téged, ahogy az iskolamenza túlsó felében üldögélsz csendben az asztalodnál, és eszed a kajádat. Reménykedsz, hogy odajön hozzád. Hazamész, bekapcsolod Kylie Minogue „I should be so lucky” című számát a magnókazettán… ok, ezzel most elárultam a koromat … és csak rá gondolsz. Reggel és este, egész nap, minden nap őróla álmodozol …. egészen addig, míg meg nem látsz egy másik dögös srácot egy másik színpadon, másik címlapon, mozivásznon vagy a suliban… és továbblépsz rajta.

Ez a rajongás.

A rajongás nekem intenzív érzés valaki iránt, aki méltó rá, hogy az álmodozás tárgya legyen… és mégis múlandó.

Nem fektetek bele a kapcsolatba semmit sem érzelmileg, eltekintve attól a pár fantáziaképtől, amiben a tengerparton sétálunk kéz a kézben, együtt esszük a fagyit, vagy együtt élünk a rivaldafényben. Rajongás. Tizenkét éves módra. Manapság a rajongásom tárgya inkább egy szerelő személyében testesül meg, aki azért bukkan fel az ajtóm előtt, hogy megjavítsa a wifimet, nagy mosollyal, átható, kék szemekkel, barátságos dumával és egy kis flörtöléssel. Odaadja neked a névjegykártyáját arra az esetre, ha bármi történne… már kísértésbe is esnél, hogy valami kárt tegyél a wifidben csak azért, hogy felhívhasd. Ez a rajongás.

“Te vagy a levegő a tüdőmnek, és az ok, amiért minden nap lélegzem.” Emlékszem, hogy ezt mondtam egy korábbi barátomról. Ez a rajongás. Akármiről is szóljon egy beszélgetés, őkörülötte forog. Ő az univerzumom középpontja, létem értelme, a jövőm kulcsa. Az egész világ értelmet nyer, ha a kapcsolatotok jól megy. De amint összedől, kezdődik az „ő volt az oxigén számomra, nem tudok többé lélegezni” szindróma. Átéltem, és a legfélelmetesebb érzés volt a világon. Drasztikusan, irracionálisan és talán kicsit (elme)beteg módon hangzik, de ha te is az érzések embere vagy, mint én (hogy pontos legyek, a személyiségem 60%-a), nem tudsz elmenekülni attól, ahogy a tested reagál a szívfájdalomra. És szerintem ez az a pont, amikor megtanulod a legnehezebb leckét is, hogy hogyan kell egészséges nézőpontból tekinteni a különböző helyzetekre, és hogyan kell segítségért fordulni másokhoz, hogy megmutassák miért érdemes harcolni és miért nem. Mit kell elengednünk és hogyan gyűrjük le a szívfájdalmat anélkül, hogy a megbánás, az elutasítás vagy az elképzelhetetlen fájdalom tengerébe vesznénk. Úgy értem, hogy hogyan is eshetünk kísértésbe, hogy kárt tegyünk magukban, sőt, megöljük magunkat egy összetört szív miatt.

Minden arról szól, hogy meg kell értenünk, KÉPESEK VAGYUNK RÁ, hogy irányítsuk az érzéseinket, és ne azok vezessenek minket. Hogy megtaláljuk az egyensúlyt, elismerjük érzéseinket, és megtanuljuk cipelni a fájdalmat az élet hullámvasútján.

Ha a pasi a mindened, légy észnél!
Légy óvatos! Állítsd le magad!
Gondolkodj! Mérlegelj!

Egészségtelen, ha az univerzumod középpontjává vált. Boldogságod egyetlen forrásává. Léted legnagyobb értelmévé.

Kedves húgom, túl sokat képzelsz róla. Egy párkapcsolat szépsége abban rejlik, ha van valaki, aki VELED akar lenni. Nem ki akar egészíteni vagy megváltoztatni. Kiváltság, ha valaki részesévé válik az életednek, az álmaidnak, az utadnak. Emlékezz rá, hogy tiéd a választás joga. Ha ő nem tudja megtiszteltetésnek venni, hogy a te pasid lehet, akkor egyszerűen ő nem elég (jó) hozzád. Mert az, aki igazán szeret, nem csak veled akarja folytatni az utat, és minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy győzni láthasson téged, de ő is az élete részévé tesz téged.

Ábránd vagy érzés a szerelem?

Miután ennyi mindent megtudtál, hogy mi is a rajongás, a folytatásban arra is választ lelsz, mi a szerelem? Legalábbis megpróbálom Neked megmutatni, mi az, amit én szerelemnek nevezek.

Folyt.köv.

Mi a Te véleményed? Szólj hozzá! - Nagyon kíváncsiak vagyunk Rád is!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadnod. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás