Néha kicsit máshogy szeretnél élni, mint a családod, de ez valószínűleg nem lehetséges addig, amíg a szüleid házában laksz… “Ne már, Anyu!”
Amíg kamasz vagy, teljesen rendjén van, hogy kritikusan látod a környezetedet, és azon gondolkozol, hogy te majd felnőttként mit fogsz másként csinálni.
Például
- Lehet, hogy egészségesebben akarsz élni, míg a családod gyorséttermi kajákon és fagyin él.
- Lehet, hogy randizni akarsz egy fiúval, de a szüleid ellenzik.
- Lehet, hogy be akarod festeni a hajad, de a szüleid megtiltják ezt neked.
- Lehet, hogy egy új sportot próbálnál ki, de a szüleid szerint túl veszélyes.
- Lehet, hogy el akarnád mondani a véleményed egy társadalmi kérdésről, aztán kiderül, hogy senki nem ért egyet veled.
Ezekben a helyzetekben általában nincs egyértelműen helyes vagy helytelen válasz, így törekedni kell a megegyezésre. A határokat közösen kell felállítani – ami sokkal nehezebb, mint elsőre tűnik -, különösen, ha a te hozzáállásod nem éppen példás, vagy a szüleid nem akarnak meghallgatni. Mindkét félnek nyitott szívvel és elfogulatlanul, egymás iránt nagy adag tisztelettel és szeretettel kell leülnie a családi tárgyalóasztalhoz – ez pedig nehezebb, mint gondolnád! Az nem könnyíti meg a helyzetet, ha elkezdesz követelőzni, vagy szemtelenül beszélsz. Ilyenkor még a legjobb szülő is inkább bekeményít, és csak azért is megmutatja, hogy ki az úr a háznál.
Kis bátorítás
- Mindannyian átmegyünk ezen. Nem könnyű, de egészséges és hozzátartozik a felnőtté válás folyamatához.
- Természetesen hibázunk néha, a szüleink úgyszintén. Amennyire csak lehetséges, maradj higgadt, legyél türelmes, próbáld megérteni az ő nézőpontjukat.
- Nagyon nehéz feladat a szülőknek elengedni téged, hiszen annyi ideig viselték gondodat.
- Nem fognak hirtelen elkezdeni tisztelni téged és megbízni benned, ahogy betöltöd a 18-at. Évekig tart, amíg ez kialakul, és ez így is van rendjén.
De azért ne add fel! Fontos, hogy gondolkozz azon, ki akarsz lenni, s hogyan akarsz élni. Jó elkezdeni felfedezni a lehetőségeket (természetesen kellő óvatossággal, okosan).
Tudom, hogy legszívesebben már önálló életet élnél, és mennél a fejed után, de eljön majd annak is az ideje. Az addig hátralévő évek sem feleslegesek. Átgondolhatod a terveidet, hogy neked mik a legfontosabbak az életben, fejlődhetsz a kommunikációban, az önkontrollban vagy akár a türelemben. És ne felejtsd, előtted az élet, s a szüleid mindig azok maradnak, akármilyenek is. Rajtad is áll, hogy milyen kapcsolat van köztetek, s milyen lesz, miután te majd kirepülsz.
Tehát, ha van valami, ami a szívügyed, ne add fel.
Legyél hajlandó várni rá és megdolgozni érte.
Tarts ki a szüleid mellett, hiszen a velük való kapcsolatod megéri!
Szeretnénk hallani felőled!
- Mikor zörrentél össze a szüleiddel?
- A családi életetek mely területével voltál elégedetlen, és miért?
- Hogyan reagáltak rá, amikor elmondtad?
- Hogyan lehettél volna sikeresebb?
- Mit tudtak volna ők jobban tenni?
- Mi történt végül?
- Milyen most a kapcsolatotok?
- Mit teszel, hogy megmutasd a szüleidnek, hogy szereted és tiszteled őket?
- Ők hogyan fejezik ki feléd ugyanezt?
Kérlek, küldd el a beszámolódat (max. 250 szóban) a hello@bellagirlmagazin.hu címre a “Családi csetepaté (neved)-nél” (pl. Családi csetepaté Julcsinál) tárggyal.
Írásaitokból szemezgetni fogunk a magazin oldalára.