Misszió & Közösség

50 óra közösségi munka – pro és kontra

50 óra közösségi munka
írta: Csenge

Tavaly végzett az első évfolyam, amelynek az 50 óra közösségi munka kötelezően elő volt írva az érettségi teljesítéséhez. Középiskolásokkal beszélgetve hallottam jót is, rosszat is a „kötelező önkéntességről” (nem paradoxon egy kicsit?), lássuk, mik ezek!

Amikor én voltam középiskolás (még nem olyan régen 🙂 ), akkor indították útjára azokat a nagy önkéntes programokat, mint a „72 óra kompromisszum nélkül” és a „Szeretethíd”. Emlékszem, amikor Szolnokon 300 fiatal önkéntes gyűlt össze az egyik ilyen alkalomra – ez volt akkor a második legnagyobb létszám az országban.

Végigdolgoztuk a három napot, buliztunk a végén, és nagy örömmel és büszkeséggel töltött el minket, hogy hasznos dolgot tettünk. Ezek a rendezvények még mindig léteznek, és a létszám is hasonlóan magas mindig. A résztvevők motivációja viszont egy kissé megváltozott: elsősorban azért vannak ott, hogy aláírást kapjanak. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy a mai résztvevők rosszabbak, mint mi voltunk, hiszen ez nem az ő hibájuk.

Tudom, hogy ma is vannak olyanok, akik örömmel önkénteskednek, de ami kötelező, az kötelező, nekik is teljesíteni kell az óraszámot. Valami elveszett emiatt az egészből, kényszer-szagú lett, és persze csöppet sem önkéntes. A probléma az elnevezésen túl főleg a lázadó szívekben van, akik nem hajlandóak semmit másokért tenni csak úgy, szeretetből. Ezenkívül a pedagógusok felelőssége is nagy, hogy nem magyarázzák el, milyen fontos társadalmi szinten is és egyénileg is az önkéntes munka (a gyülekezetben szolgálatnak hívjuk). Isten is először kötelezően teljesítendő parancsolatokat adott, mert tudta, hogy azok végrehajtása nem jön csak úgy magától, a szívünkből. Isten is így neveli a népét, és mi is a gyerekeinket. Később nem kell már a parancs, amikor megértik, mennyire fontos dolog ez, és maguktól szeretnék azt csinálni. Az engedelmes szívűeknek nem teher a kötelező feladat.

Továbbra is megmaradt viszont, hogy a fiatalok segítő munkát végeznek, és ezzel a segítségre szoruló emberek továbbra is jól járnak. Hogy lássuk kissé a mérleg mindkét oldalát, készítettem egy pro és kontra listát:

PRO – érvek az önkéntes órák mellett

  • Segítségre szoruló emberek és szervezetek juthatnak értékes segítséghez.
  • A meghirdetett „önkéntes” programok iránt mindig van érdeklődés.
  • Megtapasztalhatod, hogy milyen az, amikor le kell dolgozni egy adott időszakot.
  • Megtapasztalhatod, hogy milyen érzés másokon segíteni (ha olyan munkát végzel).
  • Olyan dolgokban is kipróbálhatod magad, amibe egyébként soha nem vágtál volna bele.
  • Iskolán kívüli közösségi élményt ad.
  • Segít előre gondolkozni.

KONTRA – érvek az önkéntes órák ellen

  • Ami kötelező, az már nem önkéntes.
  • Még ha jó szívvel tennéd is, a dolog kötelező jellege rossz szájízt ad neki.
  • Sokan motiválatlanok, és ezért nem végeznek jó munkát.
  • Egyes szervezetek megunták a motiválatlan és irányíthatatlan IKSZ-eseket, és nem fogadnak több „önkéntest”.
  • A cél egyeseknél csupán az aláírás megszerzése, és nem a segíteni akarás.
  • Az önkéntes központok és programszervezők egy része aláíráskiadó szervezetté züllött.
  • Egyes szervezetek kihasználhatják a rendszert, és ingyen munkaerőként tekintenek rátok.

Azt gondolom, hogy akár kötelező, akár nem, csak rajtad múlik, hogy mit hozol ki belőle. Ha jól állsz hozzá, akkor páratlan tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodhatsz!

Neked milyen tapasztalataid vannak ezen a téren?

Mi a Te véleményed? Szólj hozzá! - Nagyon kíváncsiak vagyunk Rád is!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadnod. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás