Kreatív

Mosolyokon és sebeken át elmondott történetek

Kodo Creative - Melody Davis

“Bekeretezett életek”

Melody Davis 19 éves, és Kodo Creative néven vezeti saját vállalkozását. Szenvedélye a történetmesélés  –  fényképeken keresztül.

Melody Davis

Hogyan kezdődött az egész?

Kislánykorom óta szívesen kattintgattam, akkor még eldobható fényképezőgéppel. Kezdetben mindenféle dolgot lefényképeztem: falevelet, virágszirmot esőcseppel, és persze Anya arcát sem kíméltem: egy alkalommal gyönyörű képet sikerült készítenem a szeméről… Később, amikor már nagyobb lettem, szülinapi ajándékként kaptam egy digitális fényképezőgépet, ami teljesen megváltoztatta az életemet. Ettől a perctől kezdve minden időmet a szabadban töltöttem, és minden dolgot, ami az utamba került, lefényképeztem. Az utóbbi pár évben tárgyakat már kevésbé fényképezek, sokkal inkább az emberek történeteinek, pillanatainak megörökítése érdekel.

Honnan tudtad, hogy tehetséges vagy?

Amíg nem jelentkeztem egy “digitális művészet” szakkörre kilencedikben, nem tudtam. A tanárom azonban nagyon bátorított, és kihívást jelentő feladatokkal, témákkal bízott meg, míg egy szép napon a szemembe nézett, és azt mondta: az élethelyzetek és érzelmek megörökítéséhez olyan érzéked van, hogy akár hivatásszerűen is foglalkozhatnál vele.

Hogy fejlesztetted magad tovább?

RENGETEG GYAKORLÁSSAL! Az első pár évben csak a tapasztalatszerzésre és a történetmesélési technika tökéletesítésére koncentráltam. 13 évesen létrehoztam egy Facebook-oldalt, és megkérdeztem a barátaimat, családtagjaimat, hogy készíthetek-e róluk  képeket. A képeket aztán kiposztoltam, és tizenegyedikre több mint ezer like-ot kaptam a Facebook-on, és a posztjaim több mint 5000 emberhez jutottak el. Ez bizony nagyon sok áldozattal és szervezéssel járt! Hamarosan majdnem minden hétvégén volt egy felkérésem, és ahogy egyre nőtt a fotózások száma, egyre nagyobb gondot okozott, hogy jól be tudjam osztani az időmet, s hogy ki tudjam alakítani az ideális egyensúlyt a fotózás és a tanulás között. Mindemellett a szabad időmben is új technikákat próbálgattam a fényképezőmmel. Órákig készültem egy-egy fotózás előtt, fotózási listát készítettem, képeket nyomtattam ki, amelyek nagy hatással voltak rám, online oktatóvideókat néztem…  Egy vállalkozás elindítása, és így a tehetségünk kibontakoztatása, nagyon nagy erőfeszítést igényel, de hála Istennek, olyan emberek vettek körül, akik bátorítottak, hogy ne hagyjam abba a tanulást, hogy ne adjam fel, és hogy haladjak tovább. Most már két éve marketing és digitális média szakon (fotóriporter) tanulok az egyetemen.

Hogy jellemeznéd a fotózási stílusod?

A stílusomra a természetesség jellemző, kerülöm a mesterséges beállításokat. A természetes fényeket szeretem, ezért tartózkodom a mesterséges megvilágítástól és a stúdiófotózástól. Odavagyok a barátságos, szeretetet, örömet ábrázoló képekért. Ellenzem az alanyok retusálását a képeken, mert hiszem, szépséghibáink is részei annak, akik vagyunk: minden szeplő, sebhely, mosoly a saját, egyedi küzdelmeinkről mesél, amiket érdemes megosztani. Talán emiatt olyan izgalmasak és szívmelengetőek a képeim.

Kodo Creative

Szerinted mi a legjobb abban, amit csinálsz?

A legjobb az egészben a folyamat maga: találkozni az emberekkel, visszaadni a képeken keresztül a történeteiket, és látni a reakcióikat, amikor először meglátják az elkészült képeket. Van, aki örömkönnyekben tör ki, másoknak elakad a szavuk, és vannak olyanok is, akik nehezen hiszik el, hogy a képek az ő egyedi, személyes életük tükrei.

Látni az embereket, ahogy meglátva saját, igaz szépségüket, elérzékenyülnek – ez mindent megér.

Szerinted milyen hatással van az emberekre a munkád?

Azt remélem, hogy a munkám segíthet másoknak is felismerni, hogy a képeken nem szükséges megnagyítani a szemüket, slankítani az orrukat, vagy átszabni a derekukat  ahhoz, hogy szépnek érezzék és szeressék magukat úgy, ahogy vannak.

Kodo Creative

Miért vágtál bele a „Kodo Creative”-ba?

Fiatal lányként a média határozta meg, hogy milyen szeretnék lenni. Az általuk közvetített hamis, hisz retusált fiatal lányokról és fiúkról készült képeket igazinak hittem. Ehhez alakítottam a ruhatáram, a kinézetem, és persze a magamról alkotott képem is eszerint alakult. Biztos voltam benne, hogy mindenképp szükséges egy bizonyos méret és kinézet ahhoz, hogy elfogadjanak és szeressenek. Aztán beláttam, hogy milyen káros hatása van a médiának nemcsak rám, hanem a barátaimra is. Nagyon frusztrált, hogy senkit nem találtam, aki ezzel a kérdéssel foglalkozott volna, pedig ez komoly önértékelési problémát okoz generációnknál. Innen indult ki elkötelezettségem és szenvedélyem, amitől többé nem tudtam szabadulni. Azt tűztem ki célul, hogy  teljes tehetségemmel ennek megoldásán fogok fáradozni.

Mi a „Kodo Creative” lényege?

A kodo szó az ausztrál őslakosok nyelvén dallamot jelent (angolul Melody, a szerző keresztneve – a ford.). A Kodo Creative-ot az őslakos kultúra inspirálta, és az igazi hús-vér emberek igazi, hamisítatlan történeteit, pillanatait ragadja meg. Ez nemcsak a fotózásról szól, hanem azokról érzelmekről, azokról az életutakról is, amivel egy képkeretet megtöltünk.

Tudnál pár szót mesélni a legutóbbi projektedről?

Kodo CreativeHát persze! Empowerment Session néven személyiségfejlesztő csajos kimenőket szervezek középiskolás lányoknak. A  saját megtett “kodo” utamra visszanézve  döntöttem el, hogy belevágok. Ez tulajdonképpen a fő mozgatórugója, célja annak, amit csinálok. Elhatároztam, hogy létrehozok egy olyan platformot, ahol fiatal lányok a barátnőikkel összejöhetnek, együtt felismerjék a bennük rejlő lehetőségeket, igazi értékeket. Sok zene, kényeztetés, és rengeteg fotó – erről szól az Empowerment Session.

Mivel jár egy saját fotós vállalkozás vezetése?

Sok-sok szeretet, odaadás és elkötelezettség kell hozzá. És persze a legfontosabb, hogy mindig szem előtt tartani a miérteket, hogy mi is indított el ezen az úton. A motiváció tisztázása segít, hogy ne add fel, amikor nem úgy megy a szekér, ahogy kéne. Az is fontos, hogy sokat KÉRDEZZ, informálódj olyan emberektől, akik például szolgálhatnak az üzleti életben, akik szenvedélyesen, kreatívan végzik a munkájukat. Még ma is, ha elbizonytalanodom egy konkrét képpel kapcsolatban, a kilencedikes digitális művészet tanáromtól kérek tanácsot. Épp ezért vannak kreatív és üzleti mentoraim, akiktől tanulhatok az üzleti folyamatokról, arról, hogyan lehet egészséges egyensúlyt kialakítani az üzlet és a szenvedély között. A legeslegfontosabb pedig, hogy biztos legyél a kreativitásodban. Fontos, hogy tudjunk hinni a saját munkánkban, hiszen a technológia és kreativitás világában erősebb a kísértés, mint korábban bármikor, hogy állandóan máshoz hasonlítsuk magunkat. Ezzel a magabiztossággal nézz a tehetségedre, eszközként, amivel problémákat orvosolhatsz, akár a világot is megváltoztathatod. Használj ki minden lehetőséget a kapcsolatépítésre, mások történeteiből is sokat épülhetsz. Ezzel a magabiztossággal állj a kudarcokhoz is, a tanulási folyamat részeként tekintve őket.

Melody Queenslandben, Ausztráliában él, többet megtudhatsz róla és projektjeiről a www.kodocreative.com.au címen.

Fotók: Melody Davis, facebook.com/KodoCreative
Fordította: Szűcs Szabina

Mi a Te véleményed? Szólj hozzá! - Nagyon kíváncsiak vagyunk Rád is!