Bella Lányok Misszió & Közösség

Első Bella Lányunk, Eszter

Sziasztok!

Eszternek hívnak, bár nagyon sok becenevem van, amit a barátaim vagy éppen a családom kreált nekem. 19 éves vagyok, Budapest mellett élek a szüleimmel és 3 testvéremmel. Mindhárom tesóm – két fiú, egy lány – fiatalabb nálam, én vagyok a rangidős! Apukám élelmiszeripari mérnök, a húsiparban dolgozik. Anyukám gyógypedagógus egy iskolában, középsúlyos fogyatékos fiatalok osztályfőnöke.

Tavaly érettségiztem a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban, ahol 8 éven át koptattam a padokat, nagyon szerettem odajárni! Igazából elég nehezen tudtam eldönteni, hogy mi szeretnék lenni. Mikor pici voltam, mint minden kislány, boltos vagy fodrász akartam lenni, aztán kommandós a kereszttesómmal, majd 13-14 éves koromban eldöntöttem, hogy gyógypedagógus leszek (erről mesélek még). Pár év múlva az jutott eszembe, hogy mi lenne, ha orvos lennék, aztán miután lemondtam erről, jött az újabb ötlet, miszerint biztosan pszichológusnak kell mennem, majd újra felötlött bennem, hogy lehet, hogy mégis a gyógypedagógia lenne a jó út… Azt hiszem, még olvasni is elég fárasztó! Egyedül abban voltam biztos, hogy hátrányos helyzetű gyerekekkel szeretnék foglalkozni, de azt nem tudtam, hogy Isten melyik utat szeretné felhasználni eszközül az Ő szolgálatára, hogy melyikben tudnék a legjobban kiteljesedni. Hát, bizony nem könnyű kérdés… Nagyon sokat imádkoztam azért, hogy a legmegfelelőbbet válasszam. Elárulom, végül a gyógypedagógia mellett döntöttem!

De ugorjunk vissza egy kicsit! Az egyik érettségim sajnos nem sikerült túl jól, ami mindkét egyetemre kellett volna. Így nem vettek fel egyik helyre sem. Az érettségi után eléggé magam alatt voltam, hogy hogy lehettem ennyire béna, és velem ilyen hogy fordulhat elő!

Ennek ellenére egy idő után nagy békességet tapasztaltam magamban, és rájöttem, hogy biztosan nem véletlenül történt így, végül is kaptam egy évet ajándékba, ami alatt végre kitalálhatom, hogy merre szeretnék továbbmenni.

Ezek után nagyon elkezdett frusztrálni, hogy én biztosan nem akarom munkanélküliként kezdeni a felnőtt koromat!
De elég kevés esély volt arra, hogy találjak valami normális munkát. Mindenképpen gyerekekkel szerettem volna foglalkozni, és lehetőleg csak napi 4-5 órában, mert ugye emellett tanulnom kellett az elrontott érettségim megismétlésére. Akkora csoda, de el tudtam helyezkedni mint pedagógiai asszisztens egy suliban, napi 4 órában!

Azt hiszem, Isten nagyon gondoskodik rólunk, és szeret bennünket!

Említettem, hogy fogok még írni arról, hogy egyáltalán hogyan jutott eszembe, hogy gyógypedagógus legyek. Nagyon kiváltságos a helyzetem ilyen téren, hiszen Anyukám alapított még a születésem előtt egy műhelyt és lakóotthont középsúlyos értelmi fogyatékosok számára, a Bárkát. A bárkások szinte születésem pillanatától kísérik az életemet, hiszen mikor a szüleim hazahoztak a kórházból, ők átjöttek megnézni engem, és együtt örültek a családommal a megszületésemnek. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ezek az emberek is a családom részévé váltak az évek alatt. Ketten közülük, Olgi és Vilmos a keresztszüleim lettek. Sőt van a közösségből még néhány kereszttestvérem is! Nagyon szeretem mindnyájukat.

Ők annyira tiszta, jóakaratú emberek, és mindig szívből tudnak örülni mindenkinek! Azt hiszem, van mit tanulnom tőlük!

Nemrégiben három barátnőmmel meglátogattuk őket a műhelyben, táncházat tartottunk nekik. Olyan jó volt mindeközben látni a sok vidám és ragyogó arcot, ahogyan énekelve táncolta körül a kobzon játszó barátnőmet!

bárka tánc

Sokszor csak utólag eszmélünk rá, hogy mennyi mindent kaptunk tőlük, miközben mi szerettünk volna nekik segíteni!

Mindenkinek van lehetősége meglátogatni a Bárkát, aki szeretné megismerni az ottlakó és ottdolgozó embereket!

Május 28-án önkéntes nap lesz, amikor a bárkásokkal eltölthetünk egy vidám napot közös munkával, beszélgetéssel. Sok szeretettel várunk téged is!

Bővebb információ az Önkéntes nappal kapcsolatban: https://www.facebook.com/events/582990468538674/
Ha neked is van egy történeted, amivel bátorítani tudod az olvasóinkat, csak bátran írd meg nekünk!

A jelentkezéseket a [email protected] email címre várjuk!

Mi a Te véleményed? Szólj hozzá! - Nagyon kíváncsiak vagyunk Rád is!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadnod. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás